2020-21-ben, amikor a pandémia miatt a legtöbb jegybank szinte korlátlan pénzt bocsátott a piacra leginkább állampapírvásárlási programok által, a pénz jórészt a tőzsdékre és a kriptodevizák piacára áramlott. Utóbbiaknál óriási rali következett: az addig 20 ezer dolláros bitcoin árfolyama 70 ezer dollár fölé került, és sok másik ilyen eszköz ára is meglódult.

Az összes nem tudott már emelkedni, hiszen se szeri, se száma az ilyeneknek, lényegében bárki létrehozhat egy újabbat. Így aztán lett néhány divatos, ezeket felkapták, meg persze a két legnagyobb: a bitcoin és az ethereum. Mellettük népszerűek lettek az úgynevezett stablecoin-ok, amelyek árfolyama nem változik, miután valamilyen jegybanki deviza, többnyire dollárfedezet van mögöttük. 

Más utat talált a pénz

Az emelkedés 2021 végén kifulladt a tőzsdéken és a kriptodevizáknál egyaránt, a fedezetlen pénz hirtelen más utat talált magának: a fogyasztási cikkek és szolgáltatások piacára áramlott az ellátási láncok akadozása miatti áremelkedés hatására, és felfűtötte világszerte a 40 éve nem látott inflációt.

A jegybankoknak 180 fokos fordulatot kellett tenniük, a kötvényvásárlási programokat beszüntetni, és erős kamatemelési ciklusokat indítani.

A részvények és a kriptodevizák egyaránt zuhantak egész 2022-ben, viszont ahogy mutatkozni kezdett az infláció megfékezésének eredménye, a részvénypiacok újra magukhoz tértek, A kriptóknál erre sokáig nem került sor, érthetően: a befektetők a fundamentális értéket kezdték figyelembe venni, és ez a nagy technológiai részvényeknél mutatkozott leginkább, de több ilyen szektor is volt, mint például a divat-, és luxuscikkeket gyártó cégek részvényei vagy épp az új fogyókúrás gyógyszereket fejlesztő gyógyszergyárak papírjai.

Vonzó alapok

Így a kriptópiacot fundamentumok hiányában nem kapták fel, de a bitcoin tavaly már mozgolódni kezdett. Mint kiderült, januártól elindulhattak a bitcoin ETF-ek (tőzsdén kereskedett alapok), és ezek részvényeit bárki megvásárolhatja, anélkül, hogy a bitcoin különleges kockázatait (elvesztés, ellopás) vállalnia kellene.

Ez sokakban azt az érzést keltette, hogy a bitcoin elfoglalta az őt megillető helyett a „polgári" befektetési termékek között, és elkezdték az alapokat vásárolni.

Az alap, amikor pénz érkezik bele, rögtön meg kell, hogy vegye azt a terméket, amelyről szól (ebben az esetben bitcoint), így a pénz beáramlásának ütemében vásárolniuk kellet, nem törődve azzal, hogy a gyors vételek felverik az árfolyamot. Az árfolyam így fel is szaladt mostanra 60 ezer dollár fölé, a több mint 2 évvel ezelőtti csúcsot azonban nem érte el.

Itt már ugyanaz a hatás jelentkezhet, ami két éve: a teljes bitcoinmennyiség már olyan sokat ér, ami limitálja a további bővülési ütemet. Jelenleg az összes piacon lévő bitcoin értéke 1220 milliárd dollár: majdnem akkora, mint a legnagyobb tőzsdei cégek értéke, miközben velük szemben nincs mögötte semmilyen fundamentum. A puszta méretnél fogva a további emelkedés limitált, többszörösére már nem nőhet, mert egyszerűen nincs annyi szabad tőke, ami ehhez kellene. 

Koncentráció

Most ugyanakkor van egy érdekesség a kriptók piacán: jórészt a bitcoinra terjed csak ki az emelkedés, aránya az összes kriptodevizák teljes értékén belül 53 százalék. Megszokásból azért még az ethereumot is veszik, ennek aránya 18 százalék, emellett még a Tether, mint stablecoin képez érdemi hányadot.

Ez a három eszköz az egész eszközosztály értékének 75 százalékát lefedi, vagyis a fennmaradó több 10, vagy talán 100 ezer kriptodeviza összesen csak 25 százalékot tesz ki.

Így az összes kriptodeviza teljes értéke 2300 milliárd dollár: több, mint az év csodacége, a Nvidia teljes értéke, ennél csak két cég ér többet: az Apple és a Microsoft. Ez a piac egészét tekintve is limitálja a további növekedési lehetőségeket. Ha még kitart a lelkesedés a bitcoin ETF-ek piacán, természetesen tovább nőhet az árfolyam, de a meggazdagodás lehetősége a múlté, akárcsak a mesterséges intelligencia okán nagyra nőtt részvényeknél.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!