Hétmilliárd dollár. Ekkora volumen szúrt szemet az amerikai hatóságoknak a március-április hónapokban megkötött olajpiaci ügyletekből. Gyanús és bennfentes információra alapuló kereskedésre utal, hogy nagy volumenben spekuláltak a jól értesültek az olajár esésére, véletlenül mindig azelőtt, hogy Donald Trump amerikai elnök bejelentést tett az iráni krízis rendezése felé mutató lépésről.
Megszaporodtak az ügyek a Trump-érában
Ilyen eset történt ezen a héten szerdán, egy órával azelőtt, hogy az Axios közzétette jelentését, miszerint az Egyesült Államok és Irán hamarosan megegyezést köt: ez volt a 30 napos béketerv előterjesztés. Ezt megelőzően kiugró volt az olajpiac forgalma, mintegy 1,7 milliárd dollár értékben kötöttek szerződéseket.
Persze ilyenkor nem lehet tudni az Erste elemzése szerint sem, hogy az Axios körül sündörgő valaki, vagy éppen a kormányzati körökből történhetett valamiféle bennfentes kereskedés, de az biztos, hogy az ilyen jellegű tranzakciók azóta jellemzőek, mióta Trump van hatalmon.
Mindenesetre szerdán nagyot korrigáltak lefele a piacok, az irányadó nyersolaj jegyzésárak aznap több mint 10 százalékkal zuhantak, shortolással óriásit lehetett kaszálni.
Valószínűleg a szerdai eset után is vizsgálatok indulnak és az is sokatmondó, hogy szakértők eddig csak 2,6 milliárd dollárnyi üzletkötést tartottak gyanúsnak, most pedig már hétmilliárdról beszélnek. A Reuters úgy értesült, az ügyben az Amerikai Határidős Árutőzsde Felügyelet (CFTC) már vizsgálódik, de egyelőre még azt sem tudni, hogy a gyanús trade-k mögött amerikai, vagy más országbeli befektetők, spekulánsok állnak. Az alkalmazott eszközök nem meglepőek:
- olaj short ügyletek
- származékos határidős short ügyletek, dízel és benzin termékekre
Spekuláció az árupiacon
A határidős árupiaci üzletkötésnek az a lényege, hogy teljesíteni (például az olajat leszállítani) csak egy későbbi időpontban (mondjuk egy hónap múlva) kell, a vételi/eladási árat viszont a jelenben rögzítik. Spekulálni a határidős árupiacon úgy lehet, hogy ezeket a vételi és eladási szerződéseket a szállítási határidő eljövetele előtt akár több ezerszer újra és újra el lehet adni. Aki áresést vár, azzal tud pénzt keresni, ha például elad 1000 hordó olajat júniusi leszállítási kötelezettséggel (úgy hogy egy csepp olaj sincs a birtokában), majd annak eljöveteléig igyekszik a piacon olcsóbban olajat venni. Ha azonban az ár emelkedik, akkor a short-ügylet bukóra fordul.
A gyanúsnak tűnő ügyleteket az olaj- és üzemanyagpiac két referenciatőzsdéjén bonyolították le, a chicago-i Mercantile Exchange-n (CME) és az ICE-n. Adatokat a Reutersnek egyikük sem adott át, de önerőből ők is vizsgálódnak.
A hatóság dolga most kideríteni, volt e belső információ és szivárogtatás a shortügyletek mögött.
Percekkel az elnök bejelentése előtt
A kereskedők március 23-án észleltek először szokatlan ügyleteket. Amelyeket percekkel azelőtt hajtották végre, hogy Trump bejelentette az iráni energiainfrastruktúra ellen tervezett támadások elhalasztását, ami az olajár meredek esését váltotta ki.
Ugyanez a mintázat ismétlődött április 7-én, ekkor született az Egyesült Államok és Irán között fegyverszünet, ami mint utóbb kiderült, csak egy törékeny, átmeneti megállapodás volt. Arra viszont elégnek bizonyult, hogy több szállítási határidőre szóló Brent nyersolaj kontraktus ára is 15 százalékkal zuhanjon.
Ez április 17-én ismét megismétlődött, amikor az iráni tisztviselők és Trump a Hormuzi-szoros újbóli megnyitásáról tárgyaltak, majd április 21-én, amikor Trump meghosszabbította a fegyverszünetet.
A Reuters szerint a spekulánsok úgy próbáltak észrevétlenek maradni – sikertelenül – hogy a legnagyobb forgalmú, legaktívabban kereskedett, legközelebbi lejáratú határidős olajtermékekre szerződtek. De itt nem állt meg a történet, a bennfentes információkat nem csak a Brent és WTI olajtermékkel kereskedték le, hanem a velük szorosan együtt mozgó európai és amerikai késztermék (dízel, benzin) piacokon is. Két hónap alatt összesen 7 milliárd dollárnyi nagyon gyanús szerződés köttetett, senki nem tudja mekkora profittal.
A Fehér Ház szóvivője azt nyilatkozta az üggyel kapcsolatban:
Minden szövetségi alkalmazottra vonatkoznak azok a kormányzati etikai irányelvek, amelyek tiltják a nem nyilvános információk pénzügyi haszonszerzés céljából történő felhasználását.
Pedig a kereskedési adatok és az időzítések alapján kizárt, hogy ne insider trading történt volna. A Reuters felidézi:
- Március 23: 11:05 órakor Trump bejelenti az iráni infrastruktúra ellen tervezett támadások halasztását. Előtte 15 perccel 20 ezer Brent és WTI kontraktusra nyitnak short ügyletet (1 kontraktus: 1000 hordó nyersolaj). Aznap 15 százalékkal zuhantak az olajárak.
- Április 7: 2,12 milliárd dollár értékben adnak el olajat és benzint, olyan időszakban, amikor már csendes a kereskedés és alacsony a forgalom. Percekkel később Trump kéthetes tűzszünetet jelent be.
- Április 17: közel 2 milliárd értékben adnak el Brent, WTI nyersolajat és benzint a következő havi leszállításra, percekkel azelőtt, hogy az iráni külügyminiszter bejelenti a Hormuzi szoros újranyitását.
