A Budapesti Értéktőzsde teljesítményét jól érzékelteti, hogy a BUX index tavaly átlépte a 100 ezer pontos szintet, amivel 35 éves működése során százszorosára nőtt, sőt, azóta további 20 százalékot menetelt tovább. Tóth Tibort, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatóját arról kérdezte a Portfolio, minek köszönhető az elmúlt időszak évi 30 százalékos növekedést is meghaladó teljesítménye, miért ódzkodik a tőzsdén befektetni a rekord mértékű megtakarítást felhalmozó lakosság, hol vannak a pénzügyi szolgáltatók versenyképes applikációi, amelyek nagyban megkönnyíthetnék a befektetést, és hogy mennyire kell félni a magyar börze túlértékeltségétől.
A vezérigazgató a a tőzsdei cégek többségénél azt látja, hogy egy olyan stratégia mentén működnek, amely lehetővé teszi, hogy egy-egy negatív külső tényező ellenére is növekedni tudjanak, a saját területükön megtalálják a piaci réseket, új piacokat, a szervezetükön belül azokat a pontokat, amelyeken keresztül hatékonyságot tudnak javítani és évről évre jelentős eredményeket elérni.
Egy ilyen jelentős emelkedési szakasz után felmerülhet a túlárazottság kérdése, de a nyugat-európai, amerikai piacokhoz képest még mindig „olcsónak” számít a magyar tőzsde - hangsúlyozta Tóth Tibor.
Az interjúból az is kiderült, hogy itthon a lakossági megtakarítások mindössze körülbelül 3 százaléka kerül tőzsdei részvényekbe, amíg Nyugat-Európában ennek a duplája jellemző, globálisan pedig a 10 százalékos arányra is találni több példát. Mi az oka a részvényektől való ódzkodásnak, hogyan lehetne növelni a lakosság befektetési hajlandóságát, mik lehetnek a visszatartó tényezők? Erre is választ adott Tóth Tibor a Portfolionak.
