Az Ursula von der Leyen elnökölte Európai Bizottság úgy találta, hogy a módosítás, ami miatt „egyes kriptoeszköz-szolgáltatók kénytelenek voltak felfüggeszteni, illetve megszüntetni bizonyos szolgáltatásokat”, károsította az ügyfeleket, és jogbizonytalanságot teremtett – írja a hvg.hu.
Így felszólító levél útján
kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen.
Történt ugyanis, hogy a kormány tavaly ősszel iparági egyeztetés nélkül, egy szempillantás alatt nyomta át a módosítást, ami után sorra mondták vissza hazai kriptós szolgáltatásaikat az ezzel foglalkozó pénzintézetek, miután teljesíthetetlennek ítélték a módosítással támasztott feltételeket. Sőt, bűnelkövetővé váltak nemcsak a jogosulatlan szolgáltatók, de még az ügyfeleik is.
Ráadásul dupla hatósági kontrollt írt elő a kormány: felhatalmazta a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) elnökét, hogy rendeletben szabályozza a kriptotranzakciók úgynevezett „validálását”. Mindez példátlan.
A még magyarázatra szoruló 2025. évi magyar törvénymódosítás olyan új engedélyezési rendszert vezet be a „kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatásokra”, amely büntetőjogi felelősségrevonást is eredményezhet, és nincs összhangban a Markets in Crypto-Assets Regulation (MiCA) rendelettel – tárta fel a bizottság, amely szerint a kabinet megszegte a 2023-as MiCA-rendeletet.
Az uniós bizottság két hónapot adott a kormányzatnak, hogy válaszoljon a levélre, és eloszlassa az aggályokat.
Ha nem kapnak kielégítő választ, indoklással ellátott véleményt adnak ki.
