Az amerikai kormányzati fiaskó a piacot a biztonságos menedéknek számító eszközök felé tereli, ám a dollár most épp nem tartozik ezek közé.
A hatások ráadásul hosszabb tavúnak ígérkeznek -
szinte közmegegyezés, hogy az év további részében is a gyengélkedő, és tovább gyengülő dollárral érdemes kalkulálni.
Ez a bizonyos kormányzati leállás azután következett be, hogy a törvényhozók tulajdonképpen nem tudtak megegyezni az amerikai TB-jogviszonyokat illető szabályozásról, az elsősorban az Obamacare-ként ismert Affordable Care Act pandémia idején kibővített prémiumtámogatásairól és a Medicaid-vágásokról. A demokraták ugyanis ehhez kötötték a rövid távú finanszírozást, mondván: ha az év végéig rendezetlenül hagyják az ügyet, az 2026-ban prémiumár-robbanással fenyeget, míg a republikánus vezetés szerint a demokraták az „illegális bevándorlóknak” akarnak százmilliárdokba kerülő egészségügyi ellátást adni.
Ahogy a makronom.eu cikke is rámutat: a leállás következtében a nélkülözhetetlen (élet- és vagyonvédelem, légiirányítás, határőrizet) feladatok folytatódnak, de sok állami munkavállaló fizetés nélkül kénytelen dolgozni, míg a „nem nélkülözhetetlen” területeken tömeges kényszerszabadságokra és ideiglenes hivatalbezárásokra kerül sor. Bár például a postán nincs fennakadás, mert külön finanszírozásból működik, a statisztikai, engedélyezési, kutatás-fejlesztési szolgáltatások és a bírósági eljárások késhetnek, illetve szünetelhetnek.
Egyes becslések szerint
a gazdaság teljesítménye heti több milliárd dollárral csökkenhet, ha a jelenlegi politikai patthelyzet hosszabbra nyúlik.
A befektetők számára épp ez tehát a legnagyobb kérdés, hogy meddig tart a bizonytalanság. Az NBC News írása szerint alsó hangon még három napig húzódhat, hiszen a Szenátus csütörtökön a Jom Kippur miatt szünetet tart, így a szenátoroknak pénteken lesz legközelebb lehetőségük a szavazásra.
A piacok viszont már nem ennyire optimisták, a kereskedők már arra fogadnak, hogy
a leállás akár két hétig is elhúzódhat.
A szerdai nap tőzsdei hangulata alapján, viszont inkább az látszik, hogy a komor amerikai hírek nemhogy nem csaptak oda a részvényeknek, de az S&P 500 még csúcsot is döntött: történetében ugyanis soha nem zárt még 6700 dollár felett.
A befektetők ugyanis más (gyenge) amerikai makroadatokkal vannak elfoglalva, arra számítanak, hogy ezek összességében arra késztetik a Fedet, hogy idén még rászánja magát legalább egy kamatcsökkentésre.
Mikor várható a Federal Reserve lépése, és mit jelent ez a tőzsdére nézve?
2025-ben már megtörtént a nagy lépés, szeptember 17-én hosszú idő után csökkentették a szövetségi alapkamatot. A döntéshozókban ugyanis erős volt az aggodalom a munkaerőpiac gyengesége miatt, amit a gazdasági lassulás korai indikátora.
A Fed legszívesebb változatlanul tartaná a kamatlábakat, pláne hogy a legutóbbi inflációs adat a maga 2,9 százalékával hozta a várakozásokat, ám a munkaerőpiac híre továbbra is borús képet vetítenek előre. Az amerikai gazdaság júliusban mindössze 73 000 új munkahelyet teremtett, ami elmarad a közgazdászok által várt 110 000-es értéktől. Ráadásul ugyanebben a nem mezőgazdasági foglalkoztatottsági jelentésben a Munkaügyi Statisztikai Hivatal (BLS) a májusi és júniusi adatokat összesen 258 000 munkahellyel lefelé módosította,
ami arra utal, hogy a gazdaság sokkal gyengébb a kezdetben gondoltnál.
A gyengülés augusztusban is folytatódott, mindössze 22 000 munkahely jött létre a hónap során. A munkanélküliségi ráta pedig a 4,3 százalékkal négyéves csúcsot ért el.
A szeptemberi munkahelyi jelentést ezen a pénteken, október 3-án teszik közzé. A közgazdászok 50 000 új munkahelyre számítanak, ami javulás lenne az augusztusihoz képest, ám ha a hivatalos szám alacsonyabb lesz, az már rendkívül valószínűvé tenné a további kamatcsökkentést - sőt akár kettőt is.
A Wall Streeten az októberi kamatvágásra 89 százalékos, és egy további decemberire pedig 71 százalékos esélyt látnak.
Ez persze csak első látásra lesz kedvező hír Donald Trumpnak, aki a Fed-elnök Jerome Powellre már eddig is „a túl késő” jelzőt aggatta.
Nyilván csökkennek a hitelfelvételi költségek, ami jó hatással lesz a vállalati bevételekre, és lehetővé teszik a vállalkozások számára, hogy még inkább eladósodjanak a növekedésük ösztönzése érdekében. A csökkenő kamatlábak a kockázatmentes eszközök, például a készpénz és az államkötvények hozamát is csökkentik, ami több befektetőt a növekedési eszközök, például a részvények, az ingatlanok vagy a kriptók felé terel.
Ám ahogy a Yahoo Finance elemzése is rámutat: a S&P 500 hosszú távú irányát azonban végső soron a vállalati nyereség, nem pedig a kamatlábak határozzák meg. Amikor a vállalatok több pénzt keresnek, az index jellemzően emelkedő tendenciát mutat, és ez fordítva is igaz. Ha a Fed a gyenge gazdasági kilátások vagy a teljes recesszió miatt csökkenti a kamatlábakat, az S&P 500 valószínűleg rövid távon csökkenni fog a lazább monetáris politika különféle előnyei ellenére.
Ám még bárki pánikolni kezdene: a történelem azt bizonyítja, hogy az S&P 500 hosszú távon mindig is emelkedő trendet mutatott, így minden rövid távú gyengülés valószínűleg vételi lehetőség is egyben, nem pedig pánikeladásra okot adó fejlemény.
