Egyelőre nem a legrosszabb forgatókönyvet árazzák a piacok, de kezd egyre csúnyábban festeni, ami hétfő délután kibontakozik a hétvégi, iráni események után.
A forint gyengül, igaz dráma még nincs, a reggeli 402,7-es euró-forint árfolyam 404,1-ig emelkedett, ami csupán 0,4 százalékos gyengülés. A dollárral szemben napon belül 0,9 százalékkal értékelődött le a magyar deviza.
A magyar tőzsdén viszont jelentősebb esés bontakozott ki, a lejtmenetet az OTP-részvények vezetik, a mínusz közel 3 százalék.
A többi blue chip is megbotlott, a Richter-papírok árfolyama 1 százalékkal csökkent, a Mol és a Telekom megúszta ennél kevesebbel. Az OTP hétfőn bejelentette, hogy 900 millió jüan értékben zöld kötvényeket bocsát ki, 3 éves futamidővel. Azt, hogy milyen hozam mellett zajlik a forrásbevonás, később közli az OTP.
Meglepetés: lefordultak az olajárak
A hétvégi fejlemények ismeretében meglepő, de az olajárak lejtmenetbe kapcsoltak, a WTI és a Brent típusok már a pénteki záróárak alá buktak, 0,3-0,3 százalékkal. Arról, hogy az olajárfolyam miért nem lőtt ki, ahogy sokan várták, itt írtunk.
Az amerikai deviza háromhetes rekordra került, a dollárindex június elején volt a jelenlegi 99,3 pont körüli szinteken.
A tengerentúli tőzsdék emelkedéssel nyitottak, persze nincs szó kirobbanó optimizmusról, az S&P 500 index 0,6 százalékkal került feljebb nyitás után. A nap nyertese Amerikában a Tesla, amelynek árfolyama 4,2 százalékkal pattant a hétfői kereskedés elején. Az autógyártó vasárnap elindította robottaxi szolgáltatását, egyelőre egy 10 járműből álló flottával. Az utazásért egységesen 4,2 dollárt kell csupán fizetni. A robottaxi szolgáltatás lényegében az a plusz, ami miatt a piac többre értékeli a Teslát a rivális elektromos autógyártóknál.
Mi várható a Hormuzi-szorosban?
A piacok szempontjából meghatározó, hogyan dönt Irán a Hormuzi-szoros esetleges lezárásáról. Az Erste szerint a lépés önmagára Iránra is káros lenne és az öböl-menti országok ellenállását is kiválthatná. Az 1980-as évek óta számos alkalommal fenyegetőzött már vele Irán, de még soha nem lépte meg. Bár a hétvégén az iráni parlament megszavazta a szoros lezárását, de ez nem kötelező érvényű döntés, inkább csak ajánlás, a végső döntés a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács és Ali Hámenei kezében van. Ráadásul az sem biztos, hogy Irán katonailag képes lenne a szoros lezárására, főként az amerikai katonai jelenlét fényében – olvasható az Erste hétfői értékelésében.
Ha Irán mégis lezárná a Hormuzi-szorost, a piacok számára egy stagflációs forgatókönyv jelentené a fő kockázatot, amely a megemelkedett olajárak miatt alacsonyabb növekedéssel és magasabb inflációval járna - mondta Ulrich Urbahn, a Berenberg multi-asset stratégia és kutatás vezetője, akit a Bloomberg idézett.
