A sajtó egy része az elmúlt napokban téves következtetéseket vont le a Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen megjelent februári értékpapírpiaci statisztikájából, amit a háztartások állampapír-állománya tekintetében a februári jelentős kamatkifizetések torzítottak – hívta fel a figyelmet az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) szerdai közleményében.
Az ÁKK megállapítása alapján az állományi változásokról a kamatfizetések hatásától megszűrt, névértékes statisztika ad számot, ami
egyértelműen mutatja, hogy tovább nőttek a lakossági befektetők állampapír-megtakarításai.
A jegybank adatai szerint februárban piaci értéken 348 milliárd forinttal csökkent a háztartások állampapír-állománya, ezen belül mintegy 10 milliárd forint az átértékelődésből származó veszteség, míg a tranzakciók 337 milliárd forinttal csökkentették az állományt. Ezzel szemben az MNB névértéken számított értékpapír
statisztikáiban állománynövekedés figyelhető meg februárban – fejtették ki, leszögezve:
A látszólagos ellentmondás oka ugyanis a kamatfizetések elszámolása.
A februári jelentős kamatfizetés (több mint 480 milliárd forint) a piaci értéken számított statisztikában mint tranzakció jelenik meg, jelentős mértékben torzítva az adatokat. Vagyis az, hogy 337 milliárd forint volt a negatív tranzakció, azt jelenti, hogy közel 150 milliárd forint jelent meg a kamatok újrabefektetéseként vagy teljesen friss tőkeként az állampapírpiacon. Közleményében az MNB is kiemeli, hogy
„a lakossági kötvények értékesítésének és visszaváltásának egyenlege 158 milliárd forint értékű állománynövekedést eredményezett” februárban
– emlékeztettek.
Ahogy azt az ÁKK első negyedéves teljesülésről szóló közleményében is hangsúlyozta, március végéig az egész évre tervezett bruttó lakossági állampapír-értékesítés 37 százaléka teljesült, tehát nem csökkent a lakossági befektetők bizalma az állampapírok iránt, és nem adták el tömegesen befektetéseiket a magyar háztartások. Az első negyedévben a Fix Magyar Állampapír (FixMÁP) volt a legnépszerűbb lakossági termék, illetve népszerű volt a pénzpiaci hozamokhoz igazodó Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) is.
Szerintük jól látszik, hogy a lakossági befektetők körében egy portfólió átrendeződés történt, aminek hatására a PMÁP aránya a lakossági állampapírok között 59 százalékról 47 százalékra csökkent, ugyanakkor a FixMÁP és BMÁP együttes aránya 19 százalékról 32 százalékra emelkedett. Emellett az első negyedévben a befektetők egy része az intézményi papírok, ezen belül leginkább a diszkont kincstárjegyek (DKJ) felé fordult, így
a lakossági tulajdonú intézményi állampapírok becsült állománya 278 milliárd forinttal emelkedett.
Az ÁKK negyedéves jelentésének számait és az MNB, kamatfizetések hatásától megszűrt adatait figyelembe véve egyértelmű, hogy a kapott kamatok egy részét újra állampapírba fektetve nem eladói, hanem nettó vásárlói pozíciót vett fel a lakosság – húzták alá.
