Rég látott erős hete volt a forintnak, egészen péntek délutánig, amikor a Fehér Ház eseményei, az amerikai elnök, helyettese és az ukrán elnök nyilvános, emelt hangú „beszélgetése” borított mindent, amit a magyar deviza a hét korábbi napjain felépített. Végül nem alakult ki pánik a forint piacán, de ijesztő volt, ahogy felszúrt az euró-forint keresztárfolyam 408-ig, végül ott állapodott meg a kurzus, ahol kezdte a hetet, 403,08-on.
Orbán Viktor kipróbálta magát devizaelemzőként, bejött
A legfontosabb esemény szerdán következett be, amikor október óta először a lélektani 400-as szint alá került az árfolyam, vagyis benézett, épp ahogy a magyar miniszterelnök egy héttel korábban már valószínűsítette.
A magyar deviza szempontjából támogatónak tekinthető, hogy a kormányfő által meghirdetett adócsökkentések nem váltottak ki forinteladásokat (valószínűleg azért, mert a költségvetési lazítások nagy része a 2026-os büdzsét érintik majd), valamint abba is bele lehet kapaszkodni, hogy Trump csütörtök esti, az EU termékekre vonatkozó 25 százalékos vám bevezetésének ígérete sem okozott különösebb drámát a hazai deviza árfolyamában.
Nincs tér kamatvágásra, ez jó a forintnak
Egyébként a forint árfolyamát segítette és már hetek óta segíti a Magyar Nemzeti Bank szigorú hangvétele is. A keddi MNB sajtótájékoztatón megerősítették, az inflációs pálya fölfelé tolódott a folyamatok pedig messze nem úgy alakulnak, ahogy a jegybank várja.
Ez alapján még hónapokig maradhat a jelenlegi 6,5 százalékos alapkamat, de nem biztos, hogy ez önmagában elég, hogy tartósan 400 alatti szinten maradjon a hazai fizetőeszköz árfolyama, nagyon kellene hozzá az előrelépés az ukrajnai béketárgyalások felé vezető úton, ami viszont pénteken meglehetősen zajosan akadt meg; nem csak a forint árfolyamán látszottak meg az események, hanem a régiós devizákén, például a zlotyién is.
Megúsztuk az 500-700 forintos eurót
Matolcsy György leköszönő jegybankelnök egy csütörtöki rendezvényen elmondta, hogy 2022 októberében az elmúlt évek egyik legkomolyabb gazdasági vészhelyzete állt elő, amennyiben nem lépték volna meg a drasztikus, 500 bázispontos kamatemelést, akár az 500-700 forintos tartományba is emelkedhetett volna az euró árfolyama. A Matolcsyt váltó Varga Mihálytól várható monetáris politikai irányvonalról itt írtunk.
Magyar gyorsjelentések: örülhettek a Telekom-részvényesek
Itthon felpörgött a gyorsjelentési szezon, amely hétfőn az Alteóval folytatódik, ez az a midcap papír, amelynek árfolyama idén 42 százalékkal nőtt, egy év alatt duplázódott, 5 éves távon pedig 49,4 százalékos évesített hozamot eredményezett a befektetőnek.
De nem lehet okuk panaszra a Magyar Telekom részvényeseinek sem. A szolgáltatót utoljára 25 éve árazta a jelenleg látott 1600 forint körüli árfolyamon a piac. A társaság a várt feletti, 163 milliárd forint nyereséget ért el tavaly, amelyből pozitív meglepetésre nem 70, hanem 80 százalékot juttatnak vissza a tulajdonosokhoz.
Ráadásul az új osztalékpolitika a jövőben akár 100 százalékos visszaosztást is lehetővé tesz. A jelentés másnapján a Concorde 1 556 forintról 2 029 forintra emelte a Magyar Telekomra vonatkozó célárfolyamát, az ajánlást felhalmozásról vételre javította.
Rekorddal zárta 2024-et a Richter, bár a negyedik negyedév egyes profitsorokon elmaradt a várttól és egész évet tekintve a menedzsment várakozásai sem teljesültek maradéktalanul.
Jelentett a 4iG is, itt is szépen meglódult a bevételek növekedése, jelentősen előrelépett a vállalat EBITDA-soron is, de egyszeri tételek miatt az éves eredmény végül negatívba fordult.
Így mozgott a magyar blue chip részvények árfolyama a héten:
- Magyar Telekom: +9,3 százalék;
- Mol: -3,2 százalék;
- Richter: +0,7 százalék;
- OTP Bank: -2,5 százalék.
Érzékeny ponton vágtak vissza a németek Musknak
A hármas elnöki csúcstalálkozó a forint árfolyamával szemben csak pillanatnyi zajként mutatkozott meg az amerikai részvényindexeken pénteken, sőt végül napi maximumon zártak a tengerentúli tőzsdék. Korrigált az Nvidia is, azok után, hogy az egyébként erős, de a magas mérce miatt sokaknak nem elég erős jelentést szerdán közzétették.
Ahol viszont még várni kell a felpattanásra, az a Tesla, a cég részvényeinek árfolyama 13 százalékkal esett a héten és ezzel november óra ismét 1000 milliárd dollár alatt van a részvénypiaci kapitalizáció. Az Európai Autógyártók Szövetsége arról számolt be, hogy a Tesla eladásai 45 százalékkal csökkentek Európában, miközben az elektromos autók eladásai összességében 37 százalékkal emelkedtek.
