Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jó híreket közölt az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK): annak ellenére, hogy a Pénzügyminisztérium hétfőn magasabb, a 2024-es pénzforgalmi hiányról szóló várakozást jelentett be, az ÁKK részéről ennek ellenére sem lesz szükség az éves finanszírozási terv módosítására. Maradt mozgástér, aminek alapvetően két oka van:
- az első 9 hónapban az intézményi forintkötvény kibocsátás megfelelően, sőt a terven felül alakult
- emiatt pedig a devizakibocsátást is vissza lehet fogni a tervekhez képest, vagyis a devizaadósság aránya az év végére alacsonyabb lehet a vártnál
A helyzet most úgy fest, hogy az ÁKK szeptember végéig az éves forrásbevonási terv 77 százalékát teljesítette. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy 7 643 milliárd forint értékben bocsátott ki adósságpapírokat az ÁKK (csereaukciók nélkül: 7 177 milliárdot), amely így oszlott meg:
- lakossági forint állampapír: 2544 milliárd forint
- forint kötvény: 2852 milliárd forint
- forint hitel: 66 milliárd forint
- devizában bevont forrás összesen: 2180 milliárd forint
Az összes adósságoknak a futamideje átlagosan 5,9 év, amin belül a forintadósságé 4,5 év, a devizaadósságé pedig 8,9 év.
Időarányosan a legjobban a forint intézményi piac teljesít, itt az éves kibocsátási terv 96 százaléka már teljesült (ebben minden bizonnyal szerepet játszott a Nemzetgazdasági Minisztérium ösztönzése, amely adókedvezményért cserébe többlet állampapír vásárlásra ösztönözte a magyarországi bankokat).
Másképp gondolkodtak a lakossági befektetők, mint ahogy az ÁKK várta
Ahol viszont időarányosan elmaradás van, az a lakossági állampapír szegmens. Itt szeptember végéig az egész évre kalkulált mennyiségnek csak a 63 százalékát sikerült eladni. Ennek oka, hogy a lakossági megtakarítók másképp rendezték át az állampapír portfóliójukat, mint ahogy arra az ÁKK számított:
- egyrészt a lakosság által is megvehető intézményi papírokból a magánbefektetők sokkal kevesebbet adtak el: a várt nettó állománycsökkenés az egész évre 300 milliárd forint volt, de 9 hónap alatt csak 54 milliárd a csökkenés – a döntés érthető, hiszen ereszkedő hozamkörnyezetben nincs értelme eladni a korábban, magasabb lejárati hozamot biztosító árfolyamon megvett hosszú magyar állampapírokat
- mivel nem szabadult fel a 300 milliárd forint időarányos része (225 milliárd helyett csak 54 milliárd) ebből következően kevesebb pénz áramlott a lakossági kötvények piacára, ez az oka, hogy ott a nettó állományváltozás „csak” 1229 milliárd forint az első 9 hónapban (ami az éves terv 64 százaléka)
Ugyanakkor kizárólag lakossági államkötvénypiaci fejleményeknek nincs igazán jelentősége, mert az ÁKK inkább azt nézi, hogy összességében (lakossági állampapír, diszkont kincstárjegyek, magyar államkötvény) hogyan döntenek a megtakarítók. Itt az a terv, hogy a GDP 2 százaléka legyen a nettó állománynövekedés a lakossági szegmensben. Ez számszerűsítve 1632 milliárd forint, aminek a 72 százaléka teljesült eddig, szóval az éves terv is valószínűleg meglehet.
A csak a lakosságnak eladható állampapírokban szeptember végén 11 718 milliárd forintnyi pihent. Emellett náluk van 1109 milliárd forint értékű intézményi államkötvény és diszkont kincstárjegy is.
Nincs most szükség új lakossági papírra
Arról még csak augusztus végi adatok vannak, hogy mennyi ügyfél rendelkezik lakossági állampapírral: közel 823 ezer fő. Ez a 2023 végi szinthez képest 6800-al több, de idén a harmadik negyedévben 18 ezer fővel csökkent a lakosság körében az állampapír befektetők száma, aminek oka, az első MÁP Plusz sorozatok nyári lejárata volt.
De a magyar megtakarítási tortán belül változatlanul magas, 23 százalékot kitevő az állampapírok részesedése.
A közleményéből kiderül, a lakossági állampapír kínálatot teljesnek tekinti az ÁKK, így a MÁP Plusz tavasz végi megújítását követően egyelőre nem látszik igény új termékre, hiszen a jelenlegi kínálat mindenkinek kedvező befektetési lehetőséget nyújt.
A várt felett fogytak az intézményi kötvények
Az intézményi forintpiacon minden termék értékesítése időarányosan magasabb az éves tervnél, sőt a 3 és 5 éves papíroknál már meg is haladja azt. Ennek ellenére a negyedik negyedévben sem fog szünetelni az intézményi forintkötvény kibocsátást, de azt jelezték, hogy ha többlet igényt látnak az aukciókon, akkor már csak kisebb mértékű ráemelésekkel fogják emelni az értékesítést. Ez szintén jó hír olyan szempontból, hogy csökkentheti a másodpiaci hozamokat.
A másik kedvező fejlemény, hogy a fentiek miatt a negyedik negyedévben már nincs szükség devizaforrásra. Ezért a korábbi tervekkel ellentétben (és a 30 százalékos devizaarányos önkorlátra való tekintettel) idén nem megy ki Magyarország a kínai piacra devizakötvényt értékesíteni.
