Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nagymértékű díjemelésekkel öngólt lőnek a bankok – használatösztönzéssel, az ingyenes átutalások elterjedésével és mértékletes díjemeléssel az ügyfelek és a bankok is jól járnának, továbbá a gazdaság versenyképessége is nőne – írja hétfői publikációjában Nemecskó István és Takács Kristóf a Magyar Nemzeti Bank oldalán.
Ebben kiemelték az alábbiakat:
- a lakosság pénzforgalmi költségei tavaly 265 milliárd forintra rúgtak, ez 11 százalékkal volt magasabb a 2022-esnek
- a költségek emelkedésének okai: banki díjak korrekciója az inflációval, valamint az elektronikus pénzforgalom bővülésével automatikusan nőnek a banki bevételek
A lakossági szolgáltatásoknál pedig így oszlanak meg a költségek:
- számlavezetés 26 százalék
- készpénzfelvétel 24 százalék
- átutalások 21 százalék
- kártyakibocsátás 14 százalék
A bevételek közel felét tették ki a fix költségek, vagyis a havi számlavezetési és csomagdíjak, éves kártyadíjak. A fennmaradó rész a tranzakciók darabszámával vagy értékével arányos bevétel volt.
Ez az árazási struktúra hátráltatja az elektronikus pénzforgalom fejlődését, ugyanis, ha az ügyfelek azzal szembesülnek, hogy a szolgáltatások gyakoribb használatával emelkednek a költségeik, az akadályozhatja, hogy többször fizessenek ezekkel a megoldásokkal
– írják az MNB szakértői.
Az éves költségek emelkedésében több ezer forintos eltérés mutatkozott, a legnagyobb ügyfélszámú csomagokban 2024-ben 5-18 százalék között nőttek a kiadások. Azok az ügyfelek, akik rendszeresen végeznek banki tranzakciókat, idén 600-4400 forinttal számíthatnak több költségre.
Az MNB számításai szerint csak a számlavezetési díj emelése évi 3000 forinttal is növelheti az ügyfelek költségeit.
A kettő együtt már sok: az inflációkövető áremelések és a tranzakciók értékével arányos díjak magas aránya együtt oda vezet, hogy a bankoláshoz kapcsolódó kiadások minden évben jelentősen, akár az infláció felett nőhetnek, ez pedig visszafogja az elektronikus fizetések terjedését.
Az MNB viszont azt a célt tűzte ki 2030-ig, hogy a lakossági átutalások minimum 80 százaléka ingyenes legyen, vagyis közvetlenül a pénzmozgáshoz ne kapcsolódjanak tranzakciós díjak. Azt egyébként ők is elismerik, hogy nem minden ügyfél választ a fizetési szokásaihoz illeszkedő számlacsomagot. Pedig nem ártana tudatosan választani, a jegybank szerint tízszeres különbségek is mutatkozhatnak hasonló fizetési szokások esetén, az egyes pénzintézeti díjak között.
A hazai bankok pénzforgalmi árazási struktúrája és ügyféltájékoztatási gyakorlata rontja a versenyképességüket, ezért a külföldi fintech szereplők jelentős ügyfélbázisra tettek szert az elmúlt években, és ez tovább növekedhet a jövőben – vélik az MNB közgazdászai.
Szerintük önmagában attól, hogy az elektronikus tranzakciós forgalom növekszik, díjemelések nélkül is biztosított a bankszektor többletbevétele, ezért csak visszafogott díjemelések lennének indokoltak a részükről.
