Lassan a végéhez
közelíthet a tőzsdék elképesztő, másfél éve tartó szárnyalása, ezt a
következtetést lehet levonni a Bank of America alapkezelők körében végzett
friss felméréséből. Az optimizmus kezd olyan szintekre emelkedni ugyanis,
ahonnan már nehéz tovább haladni. A megkérdezett 260, összesen 719 milliárd
dollár befektetéséért felelős szakember által kezelt portfóliókban ugyanis
mindössze 4,2 százalékra süllyedt az átlagos készpénz arány a márciusi 4,4
százalékos szintről.
A felmérés közel
negyedszázados történetében a portfóliók készpénzállományának 4 százalékos
szint alá süllyedése jelentette eddig azt a szintet, a hol a kockázatosabb
eszközök, leginkább a részvények piacán már csukott szemmel is eladási
pozíciókat lehet nyitni, mert onnan jobb esetben enyhe korrekció, rosszabb
esetben nagyobb esés szokott megindulni. Ennek okát a kontrariánus elmélet
magyarázza meg a legjobban, amely szerint a tőzsde már nem tud igazán tovább
emelkedni, ha szélsőségesen optimista a hangulat. Aki optimista ugyanis, az már
bevásárolt és további vevők hiányában már nem tudnak emelkedni az árfolyamok. Ha túl kevés elköltendő pénz marad a partvonalon, akkor nincs miből vásárolni.
Ennek a szintnek az
eléréséhez mér csak 0,2 százalékkal kéne csökkennie a készpénzállományoknak, ami
további nagyjából 1,4 milliárd dollárnyi pénz befektetését jelentené az
alapkezelők részéről.
De nem csak a
készpénzállomány alacsony szintje, hanem m mutatók is széles körű derűlátásról tanúskodnak.
Most már a megkérdezettek nettó 11 százaléka szerint a globális gazdaság
erősödni fog az előttünk álló 12 hónap során, márciusban még nettó 12 százalék
annak gyengüléséről volt meggyőződve. 78 százalék szerint nem valószínű a
recesszió kialakulása márciusban még csak 65 százalék volt ez az arány. A
mostani a legmagasabb érték 2022 februárja az amerikai kamatemelések és az
Ukrajna elleni orosz támadás megindulása óta.
Szintén akkor láttunk
utoljára ekkora kitettséget a részvények felé, mint most. Jelenleg nettó 34
százalék súlyozza felül portfóliójában a részvényeket. Bár ez kétéves csúcs,
azonban fontos megjegyezni, hogy historikusan volt ez már ennél jóval magasabb
szinten is.
A globális gazdaságot a konszenzus szerint továbbra is a stagfláció jellemzi, ez átlag feletti inflációt jelent átlag alatti növekedéssel párosulva. Azonban futótűz sebességgel terjed az alapkezelők körében az a vélemény, hogy talán mégis egy „gazdasági boom” korszakba léptünk. Ez átlag feletti növekedést jelentene átlag feletti inflációval párosulva. Januárban még csak a megkérdezettek 5 százaléka, márciusban már 12, most pedig 24 százaléka hisz ebben.
A befektetők ugyanakkor
egyre inkább felismerik, hogy az infláció csökkenése nem egyirányú utca És a
hőn áhított jegybanki kamat csökkentések talán nem érkeznek meg olyan gyorsan
mint arra korábban számítottak. Előző hónaphoz képest némileg csökkent az
alacsonyabb rövid távú kamatokat és alacsonyabb inflációt várók aránya, azonban
még mindig ők vannak túlnyomó többségben a megkérdezetteken belül.
Az amerikai Fedtől idén:
- 46 százalék vár 2
- 27 százalék 3 kamatcsökkentést az idei évben.
A változó hozzáállás
tükröződik a portfólió összetételének változásában is. Az alapkezelők elkezdték
csökkenteni a kötvények arányát a kezelt vagyonon belül, növelték viszont a
nyersanyagok és az európai részvények súlyát.
A piacokat fenyegető első számú,
úgynevezett „tail risknek” azaz alacsony valószínűségű, ámde széles körű
negatív hatásokkal járó kockázatnak változatlanul az inflációt látják a
szereplők. Második helyen a geopolitikai helyzet esetleges romlása, harmadik
helyen pedig az amerikai elnökválasztás szerepelnek
