Az Egyesült Királyság és
az Egyesült Államok meg akarja akadályozni, hogy a Kreml még több pénzt használhasson fel háborús erőfeszítéseihez. Ezért a szankciók újabb lépéseként
megtiltotta, hogy a Chicagói Árutőzsdén (CME) és a Londoni Fémtőzsdén (LME) olyan szerződésekkel kereskedjenek, amelyek alapja az április 13-án, valamint az utána Oroszországban termelt aluminium, réz vagy nikkel.
A kora reggeli kereskedésben
ennek megfelelően volt, hogy az aluminium ára az LME-n 9 százalékkal is járt az előző napi záróérték felett. Ez a legnagyobb napos ugrás a kereskedés 1987-es
elindítása óta.
Az aluminium felhasználása
rendkívül széles körű. Olyan termékek
előállításához használják, mint például az autók és a repülőgépek karosszériája, a konzervdobozok, a fóliák és a televíziók. Árának tartós emelkedése valószínűleg
ismét az egész gazdaságon végigfuthat. Az egész gazdaságban felhajtaná
az árakat, és potenciális inflációs problémákat okozhat, pont akkor, amikor
ez jelenti a legfőbb problémát a legnagyobb jegybankok számára.
A Goldman Sachs elemzői ugyanakkor
úgy vélték, hogy a tilalom valószínűleg nem fogja veszélyeztetni hosszabb távon
a kínálatot. Ügyfeleiknek azt írták, az orosz termelők továbbra is eladhatják a
fémet a nem brit és amerikai piacokra – ebből a szempontból a jelenlegi
struktúra nem jár azonnali szigorító hatással vagy a nyugati piacokra irányuló
kereskedelmi áramlás zavarával. A réz ára egyelőre 2,9 százalékkal mozdult
feljebb a fejleményekre.
A világ aluminium termelésének öt, nikkelkitermelésének hat és rézkitermelésének négy százaléka származik Oroszországból. A Londoni Fémtőzsdét kiszolgáló raktárakban márciusban az orosz eredetű fémek aránya a készleteken belül 91 százalék volt, a réznél ez a februári 52 százalékról 62 százalékra emelkedett. Az orosz nikkel aránya 36 százalékos volt. A chicagói tőzsde hasonló arányokat nem kívánt közölni a Reuters kérdésére.
Az orosz eredetű fémek londoni
készletekben lévő magas aránya miatt már korábban is aggódtak a termelők, akárcsak a fogyasztók. Utóbbiak közül sokan az Ukrajna elleni orosz támadás megindulása óta
kerülik az orosz eredetű nyersanyagokat, tartván a szankcióktól. Nagy-Britannia
decemberben betiltotta a nem nemesfémek Oroszországból történő behozatalát, és
közölte, hogy a tilalmat kiterjeszti a segédanyagokra is, ha ez nemzetközi
partnerekkel egyeztetve megtehető.
A Wall Street nagy
befektetési bankjai ettől függetlenül igencsak optimisták a réz
világpiaci árának várható alakulásával kapcsolatban. A múlt héten a Citi
elemzői azt közölték, véleményük szerint most indulhat a réz árának második
tartós fellendülése ebben az évszázadban, körülbelül 20 évvel az első ilyen
ciklus után. Várakozásaik szerint a réz ára az elkövetkező hónapokban emelkedni
fog:
- az év végére elérheti a jelenlegi 9333 dollár/tonna szintről a 10 000
dollár/tonnát; - és 2026-ra 12 000 dollárra emelkedik az alapforgatókönyv
szerint.
Ezzel párhuzamosan a Bank
of America elemzői is megemelték réz árára adott előrejelzésüket. Igaz, ők a
célárat év végére csak 9 321 dollárra tették fel a korábbi 8 625 dolláros szintről.
Úgy látják, a réz az energetikai átmenet epicentrumában van, ami azt jelenti,
hogy a kínálat növekedésének hiánya élesen érezhető.
Szűkös elérhetősége
egyre inkább korlátozza a kínai kohók és finomítók termelését, ami a finomított
fém fogyasztóit potenciálisan visszaszoríthatja a nemzetközi piacokra. Ugyanakkor
az amerikai és az európai keresletnek a gazdaságok mélypontra jutásával ismét
meg kell élénkülnie. Ez, valamint az energiaipari átállásból eredő növekvő
kereslet valószínűleg deficitbe fogja vinni a rézpiacot az idén – tették hozzá.
