Az úgynevezett „Csodálatos hetek”, azaz a hét legnagyobb technológiai részvény vezetésével olyan nagyra nőtt az amerikai tőzsdék súlya a
globális részvénypiacokon belül, amire évtizedek óta nem volt példa. Az
Egyesült Államokban kibocsátott részvények kapitalizációja jelenleg az összes
fejlett országban kibocsátott tőzsdei részvény piaci értékének 70 százalékát
teszik ki. Ez jelentősen növeli a passzív befektetési stratégiát folytató
befektetők kockázatát - írja a Financial Times.
Az MSCI All Country World Index 10 legnagyobb súlyú
részvénye jelenleg a 47 részvényt tartalmazó mutató mozgásának 19,1 százalékáért
felel. Ez az arány a 2016-ban még kevesebb, mint 9 százalék volt. Az MSCI
1994-ig visszanyúló adatai szerint jóval meghaladja a dotcom-korszak 2000.
márciusi 16,2 százalékos csúcsát. A csak a fejlett piacokat lefedő MSCI World
Indexben a 10 legnagyobb súlyú vállalat mind amerikai cég, s a teljes
kapitalizáció 21,7 százalékát teszik ki. Ezzel az Egyesült Államok tőzsdéinek
részesedése az indexben közel 71 százalékos.
A koncentráció mértéke a valóságban még ennél is magasabb,
mivel a top 10-ben a Google anyavállalata, az Alphabet két külön
részvényosztálya is szerepel, öt másik, a „Csodálatos hetek” csoportjába
tartozó részvény és három másik amerikai vállalat mellett. Ez utóbbiak az Eli
Lilly, Broadcom és JPMorgan.
Magukon az amerikai piacokon a 10 legnagyobb cég a teljes
tőzsdei kapitalizáció 28,6 százalékát teszi ki. 1995-ben ez még csak 11,9
százalék volt.
A nagy részvények egyre nagyobb részesedése a globális piaci
kapitalizációból elsősorban a diverzifikációt és a passzív befektetési
stratégiákat követő befektetők számára jelent kockázatot. A diverzifikáció
lényege elvileg az hogy azzal csökkenteni lehet az egyedi vállalatok működése
jelentette kockázatot a befektetési portfóliókban. A passzív befektetési
stratégiák lényege pedig az hogy nem kell a befektetőnek az egyedi cégeknél
bekövetkezett változásokra ugrani és azonnal reagálni, hanem a a tőke
allokációja valamilyen előre meghatározott mechanizmus szerint történik.
Azonban, ha túl nagy a koncentráció a vezető indexekben,
akkor megint csak az a helyzet áll elő, hogy a befektető vagyona attól függ mi
történik ezzel a 10 óriáscéggel.
Azzal, hogy az amerikai részvények súlya 70 százalék fölött van egy olyan indexben, mint az MSCI All Country World, az index teljesítménye jórészt már csak az amerikai vállalatok teljesítményétől függ.
Az elmúlt másfél évtizedben persze nem volt gond, hiszen a
globális pénzügyi válság mélypontja óta ezen amerikai óriás vállalatok értéke
kisebb nagyobb megszakításokkal folyamatosan emelkedett és ezen magukkal húzták
az index teljesítményét is. Azonban ez fordítva is igaz lehet amint arra a
globális pénzügyi válság idején példa volt amikor az index értéke néhány hónap
leforgása alatt 40 százalékot zuhant.
Az amerikai és a globális részvénypiaci koncentráció az
1960-as évek és a 2007-08-as válság között egyébként folyamatosan csökkent,
majd utána kezdett el meredeken emelkedni. Paul Marsh, a London Business School
professzora szerint a jelenség azzal függ össze, hogy számos iparág egyre
inkább oligopolisztikus jellegű kezd lenni. Rámutatott, hogy 1900-ban a 10
legnagyobb részvény az amerikai tőzsde 38,1 százalékát tette ki, ez volt a
vadkapitalizmus, az úgynevezett „rablóbárók” kora az Egyesült Államok
történetében.
Az iparági koncentráció, amelyet most látunk, mind a technológiáról szól. Amit a technológiai szektorban láttunk, az monopolhatalom, de nem az a fajta, amivel a szabályozó hatóságok eddig szembesültek. Ez inkább egyfajta természetes monopólium, ahol a domináns vállalatok hajlamosak rendkívül nagyra nőni. A szabályozók nem tudták eldönteni, hogy fel kellene-e őket valamilyen módon darabolni, mint tették ezt annak idején például 1911-bena Standard Oil-al - mondta Marsh.
