Nem hagyja
érintetlenül az európai vállalatokat sem a tőzsdék jó teljesítménye egy másra
jelentik be nyilvános részvénykibocsátásra és tőzsdére lépésre vonatkozó terveiket.
Január óta összesen 5,5 milliárd dollárnyi első nyilvános részvénykibocsátást jelentettek be az európai cégek a Bloomberg összesítése szerint, ez több mint
duplája az egy évvel korábbinak.
Sőt, már sikerült is beszedni részvény eladással 3,2 milliárd dollárnyi összeget a befektetőktől. Ilyen a volumenekre utoljára 2021 elején volt példa, a Fed kamatemelései és az Ukrajna elleni orosz támadás által kiváltott áresési hullám megindulását megelőző évben.
A héten a bőrápolási termékeket gyártó Galderma Group AG és a Douglas
parfümkereskedő cégek kezdték meg a részvényeik értékesítését. Mindkét esetben
a kereslet már órákkal a könyvek megnyitása után messze meghaladta az eladni
kívánt részvénymennyiséget. A befektetőket
nyilván lelkesíti az eddigi idei kibocsátások sikere. A német Renk Group AG részvényei 70 százalékot
ugrottak a február eleji tőzsdei bevezetés óta, a Theon International-é pedig
27 százalékkal emelkedtek.
A hangulat tehát
egyelőre jó, a befektetők egyelőre keresnek azzal hogyha kibocsátáson
vásárolnak részvényeket és az öngerjesztő folyamattá is tud válni. Ráadásul nem is keveset keresnek vele, az LSEG
adatai szerint 2015 óta idén emelkedtek a legtöbbet a tőzsdei újoncok
részvényei. A szakértők úgy látják, ha az EKB júniusban tényleg megkezdi a
kamatok csökkentését, akkor az újabb lendületet adhat a piacnak.
A Financial Times szerint számos nagy presztízsű vállalat áll sorban a
tőzsdei bevezetésért. Ilyen például a Permira brit magántőke alap tulajdonában
lévő Golden Goose olasz luxus sportcipőmárka és a Puig, a spanyol
szépségápolási és divatipari csoport, amely olyan márkák mögött áll, mint a
Charlotte Tilbury. A Flix német közlekedési startup - amely a Greyhound márka
tulajdonosa az Egyesült Államokban és Európában Flixbus járatairól ismert - az
ügyet ismerő személyek szerint már júniusban fontolóra veszi a tőzsdei
bevezetést Németországban, nagyjából 4 milliárd eurós értékelés mellett. Ez
lenne az első kockázati tőkealap által végrehajtott IPO Európában ebben az
évben.
Persze van, aki óvatos maradt. A Renault SA év elején döntött úgy, hogy elektromos
járművekkel foglalkozó leányvállalata, az Ampere mégsem lép parkettre.
Hiába azonban az
elmúlt hetekben tapasztalt élénkülés az európai tőzsdék kanyarban sincsenek az
amerikaiakhoz képest. Az EY Global IPO Trends 2023 című összefoglaló elemzése
szerint az Európát, Közel-keletet, Indiát és Afrikát összesítő régióban tavaly
39 százalékkal eset az első nyilvános részvénykibocsátások száma, miközben az
Egyesült Államokban már 155 százalékkal emelkedett. Év végéig az amerikai
tőzsdéken összesen 132 IPO-t hoztak.
Ráadásul nem túl jó jel Európa számára, hogy továbbra is van egy csomó olyan európai cég, amely részvényeit inkább az amerikai tőzsdék valamelyikére próbálja meg bevezetni.
Az
egyik ilyen leglátványosabb kudarc talán a brit központú ARM chiptervező céghez
kötődik. Tavaly ősszel ugyanis azután döntött részvényeinek Nasdaqra történő
bevezetéséről, hogy előtte a társaság menedzsmentje és tulajdonosai a brit
kormány hosszú hónapokig lobbizott sikertelenül azért, hogy inkább Londont
válasszák.
Hasonlóan fájó presztízsveszteség volt tavaly, hogy az egyik legnagyobb ipari gázokkal foglalkozó cég, a Linde Ag kivezettette részvényeit a frankfurti tőzsdéről, majd később (egy fúziót követően) Linde Plc néven debütált a Nasdaq-on. A Linde hosszú éveken keresztül szerepelt a németek büszkeségének számító DAX-30 részvényindex kosarában.
