Befektetők körében
rettenetesen sok statisztika áll rendelkezésre arról, vajon milyen események
milyen ciklikusan bekövetkező hatások tudnak befolyással lenni a tőzsdei árfolyamok alakulására. Ezek között vannak olyanok, amelyeknek vannak logikai,
ép ésszel felfogható alapjai is, illetve vannak statisztikai Frankeinsteinnek
kikiáltott jelenségek is. Ilyen például az úgynevezett Super Bowl indikátor,
amely az adott évben a bajnokságot nyerő amerikai focicsapat ligájából próbál
következtetéseket levonni arra vonatkozólag, milyen lesz az adott év tőzsdei
teljesítménye. Ennek látszólag semmi értelme, azonban az adatsorok azt mutatják,
mintha valóban lenne összefüggés a két esemény között.
Nem ilyen azonban az amerikai elnöki ciklusokra alapuló statisztika. Ez ugyanis azt mutatja, hogy az
esetek többségében tényleg igazolható a tézis, miszerint a vezető amerikai
részvényindexek az elnöki ciklusok utolsó 2 évében rendszerint jobban
teljesítenek, mint az első kettőben. Erre korábban az volt a magyarázat, hogy a
hivatalba kerülő új elnökök rendszerint négyéves elnöki időszakuk első egy-két
évében igyekeznek meghozni a népszerűtlenebb, általában költségvetési
kiigazításokkal járó intézkedéseket, míg a ciklus második felében rendszerint
lazítanak a gyeplőn és ez jót szokott tenni a gazdaságnak és a tőzsdének is.
Persze ez a logika néha
nagyot bicsaklik, különösen akkor, amikor a hivatalba kerülő új elnökök már a
ciklusok elején elkezdenek hatalmas fiskális ösztönzésekkel életet lehelni a
gazdaságba. De akkor is bukik a statisztika, amikor a gazdaság nem bírja ki az elnökválasztásig, és már az elnöki ciklus utolsó évében, azaz a választási
évben összeomlik a tőzsde, mint például 2008-ban.
Mindenesetre jövőre elnökválasztást tartanak az Egyesült Államokban. A Morningstar gyűjtése szerint amióta az S&P 500
index számítása elindult, összesen 23 elnökválasztás történt az
Egyesült Államokban. A 23 választási évből 19 esetben sikerült a vezető
amerikai indexeknek emelkedéssel zárnia az évet, ez 83 százalékos
pozitív aránynak felel meg. A választási években átlagosan 11,28
százalékkal emelkedett az index. Azokban az esetekben amikor a következő
megválasztott elnök republikánus lett 15,3, demokrata nyertes esetén
pedig 7,6 százalék volt az átlagos hozam.
Statisztikailag a nagy
különbség azokban az években termelődött amikor a korábbi elnök republikánus
volt. Demokrata elnökök esetén ugyanis 12,9 százalékos hozam áll szemben 11 százalékkal.
A demokrata győzelmet hozó választások tévének hozamhátránya egyébként jórészt
a 2008-as összeomlásnak betudható.
annyira jó hír, hogy nem a következő, hanem az idei, azaz elnöki ciklus
3. éve szokott meglepően jó és kedvező hozamokat produkálni. Ezen belül
is általában az időközi választásokat követő november-áprilisi időszak
az, ami különösen jó teljesítményt szokott nyújtani. A népszerű
magyarázat szerinte ez azért van így, mert az amerikai törvényhozás két
házának erőviszonyai nagyobb hatással vannak az amerikai gazdaság
teljesítményére az elnök személynél. Erről korábban itt írtunk.
Elnökválasztás évei, megválasztott elnök, S&P 500 hozama:
- 2020 Biden 15,5%
- 2016 Trump 12.0%
- 2012 Obama 16.0%
- 2008 Obama -37.0%
- 2004 Bush W. 10.9%
- 2000 Bush W. -9.1%
- 1996 Clinton 23.1%
- 1992 Clinton 7.7%
- 1988 Bush H.W. 16.8%
- 1984 Reagan 6.3%
- 1980 Reagan 32.4%
- 1976 Carter 23.8%
- 1972 Nixon 19.0%
- 1968 Nixon 11.1%
- 1964 Johnson 16.5%
- 1960 Kennedy 0.5%
- 1956 Eisenhower 6.6%
- 1952 Eisenhower 18.4%
- 1948 Truman 5.5%
- 1944 Roosevelt 19.8%
- 1940 Roosevelt -9.8%
- 1936 Roosevelt 33.9%
- 1932 Roosevelt -8.2%
- 1928 Hoover 43.6%
