A dollár szemben 19,56-os értéket ért el a török líra, ami minden idők leggyengébb adata. A török fizetőeszköz kálváriája immár 10 éve kezdődött: fedezetlenül kezdték a piacra bocsátani, és ettől a gazdaságpolitikától már nem is tudott elszakadni a regnáló Erdogan elnök. A választások előtt is kiadós osztogatást hajtott végre, 45 százalékos fizetésemeléssel az állami szférában, ugyanakkor eddig úgy tűnik, nem hozott döntést az elnökválasztás első fordulója, így nagy lett a bizonytalanság.
Tíz nyugodt év volt
A török fizetőeszköz elmúlt fél évszázada igazán nem egy sikertörténet, hasonlóan az argentin pesóhoz. A 80-as, 90-es években hiperinfláció tombolt, a líra teljesen elértéktelenedett, de épp Erdogan miniszterelnökként való regnálása kezdetén sikerült stabilizálni a gazdaságot, a teljesen elértéktelenedett lírából levágtak 6 nullát, és sikerült bő 10 évig stabilan tartani, ami másfél dollár körüli árfolyamon.
Ez az időszak egyúttal gazdasági fellendülést is hozott, nem véletlen, hogy a ma már elnöki posztban lévő politikus népszerű lett akkor. Csakhogy nagyjából 10 éve felborult az egyensúly: állami túlköltekezés indult és a folyó fizetési mérleg is felborult, a líra óhatatlanul gyengülni kezdett. Eleinte magas kamatokkal védték az árfolyamot, de miután ezt nem követte a költségvetés és a fizetési mérleg kiegyensúlyozása, újra megindult a gyengülést.
Pénzillúzió
A gazdaságpolitika nem változott, felpörgött az infláció és a líra leértékelődött, ráadásul egy idő után már maga a kormány, illetve az elnök felülbírálta a monetáris politikát, nem engedte, hogy a jegybank megfelelő kamatszintet alkalmazzon, az pedig szóba se került, hogy a fiskális politika is támogassa a kiegyensúlyozást. Maradt az ár-bér spirál, tavaly 80 százalék fölé került az infláció, most is 50 százalék körül van.
Nyilvánvaló lett, hogy Erdogan nemigen tud vagy akar más gazdaságpolitikát követni, és ezzel most már a választók is tisztában vannak. Maradt az úgynevezett pénzillúzió, amikor az ár-bér spirálban az állam főleg választások előtt nagy nominális béremelést alkalmaz, amitől átmenetileg úgy érzhetik, sokan, hogy érdemben nőtt a fizetésük, a nagyobb számok átmenetileg megnyugtatják őket, mielőtt a vásárlóerő újra gyorsan elveszik.
Bővebben -->
Mi várható?
Az első választási forduló úgy tűnik, nem hozott végleges eredményt, így marad újabb két hét bizonytalanság. A piacok a CNBC szerint arra fogadnak, hogy ha Erdogan marad az elnök, akkor minden így marad, folytatódik a vég nélküli leértékelődés, így a tíz év alatt tizedére gyengült líra folytatja útját, és úgy gondolják, hogy a mostani 19,50 körüliről 23 fölé kerülne a líra a dollárhoz képest.
Az ellenzéki elnök győzelme esetére egy kezdeti gyors líraerősödéssel számolnak, azonban utána bizonytalanságra számítanak. Kérdés, hogy a sok frakcióból álló parlament és az új elnök elég határozott lesz-e, hogy az eddig nagynyomású, sehová nem vezető gazdaságpolitka helyett a stabilitást állítsák előtérbe, egyúttal helyreállítsák a jegybanki függetlenséget. A bizonytalanság most mindenesetre fennmarad két hétig, ezalatt újabb mélypontok sem kizárhatók.
