Az OTP csoport egésze 195 milliárdos adózott eredményt ért el az első negyedévben úgy hogy lekönyvelte az extraprofitadót, a bankadót és a kamatstop veszteségét, vagyis az extra terheket. Ezeket ellensúlyozta az, hogy visszaérkezett a Sberbank miatt tavaly befizetett összeg, ami most került a pozitív oldalra, illetve a kedvező áron megvett szlovén bank esetében egyszeri tételt lehetett elszámolni.
Kedvezőtlen hazai tényezők
Az eredmény 69 százaléka immár külföldről jött. Az OTP core, vagyis a hazai bank az adók miatt veszteséges lett, enélkül 50 milliárd körüli eredmény lenne. A magas kamatkörnyezet az OTP számára is gondot jelent (kamatstop, visszaeső hitelezés), egyedül a személyi kölcsönöknél volt tapasztalható enyhe növekedés.
Az összes megtakarítás tekintetében az OTP részesedése csökkent, a bankbetétekében növekedett. A vállalati hitelállomány is lassult, a negyedévben erősen visszaesett az új hitelek folyósítása.
A támogatott konstrukciók közül a Széchenyi-kártya szerepe jelentős maradt, 61 százalék az OTP részesedése.
A külföld a húzóerő
A külföldi bankok jól működnek, Bulgáriában csak azért nem nőtt az eredmény, mert el kellett számolni egy rendkívüli tételt. Romániában nem lett különösebben jó az eredmény, ellenben Oroszországban és Ukrajnában nem volt gond, sőt, egyenesen profit képződött a háború ellenére. Ukrajnában 25 százalékos céltartalékkal fedezik a kockázatokat.
Az eredményt tovább fogja rontani, hogy nőtt a jegybanki tartalékkötelezettség.
Összesítve: a magyar bank helyzete nehéz, a külföldieké remek, így most már gyakorlatilag a külföldi leányok viszik az OTP-t,
ami visszaigazolja, milyen bölcs lépés volt regionális multivá válni, ezzel lecsökkentve az egyedi országok kockázatát, különösen a hazait.
Mi várható?
Ami a továbbiakat illeti: a kockázati költség az orosz és ukrán bankok esetében csökken, a többi bank esetében most is igen alacsony, ami változhat, ha valami rendkívüli esemény merül fel valahol, de erre egyelőre nem számítanak.
A hatékonyság mindenhol nő, kivéve Magyarországon, ahol csökken, amíg a környezet nem változik (igen magas kamatok, óriási különadók).
A második negyedévben 28 milliárddal csökken a számítási módszer változása miatt a korábbiakban számolt adóteher, emellett jó esély van rá, hogy a megvásárolt üzbég bank esetében is beérkezik egy jelentős összeg, becsülhetően 75 milliárd forint az elszámolási értéknél olcsóbb vételár miatt. Ezek, mint egyszeri tételek magas eredményt hozhatnak, ami nagyon szép negyedévet eredményezhet, de ez Bencsik László szerint úgy valósul meg, hogy a hazai működés veszteséges. Az egyszeri hatásokra a későbbiekben már nem lehet számítani.
Egyik szeme sír, a másik nevet
Az OTP egyik szeme tehát sír, a másik nevet: a Magyarországon kívüli bankok jelképezik a nevető szemet, a hazai a sírót. Persze nem mindig lesz rossz a magyar helyzet, a kamatok idővel visszaesnek, és vélhetően a különadók is mérséklődnek, az extraprofitadó megszűnik. Ha nem lennének különadók, most is 40 milliárd körüli eredmény lenne. A kamatmarzs kedvezőtlen hatása a tavalyi első negyedévhez képest 50 milliárd, éves szinten 200 milliárd forintos visszaesés. Kamatcsökkentés esetén minden százalékpont csökkenés 15 milliárd forinttal javítja az OTP helyzetét.
Megkérdeztük, hogy az extraprofitadó sorsával kapcsolatban mik a bank várakozásai. A Napi.hu kérdésére Bencsik László azt válaszolta, hogy bíznak abban, hogy a bevezetéskori ígéretnek megfelelően az adó jövőre már nem fog fennállni.
