Tavaly év elején a forint árfolyama 350 és 360 között ingadozott az euróhoz képest. Ezt akkor már gyenge szintnek tűnt, hisz a járvány két évvel korábbi kezdete előtt kevesebb, mint 340-et kellett adni a közös európai fizetőeszköz egy egységéért, és reális várakozás volt, hogy a járvány és az általa okozott gazdasági károk megszűnése után visszatér oda az árfolyam.
Gyors zuhanás után tartós gyengülés
Az oroszok által Ukrajna ellen indított támadás, noha rengeteg jel mutatott rá, mégis váratlanul érte a világot. Addig az árfolyammozgások is azt a várakozást tükrözték, hogy nem kerül erre sor, bármilyen fenyegetők is az előjelek. A háború megindítása utáni első döbbenet után következtek a piaci reakciók, és amint a grafikonon is jól látható, a forint is meredek zuhanásnak, vagyis az euró a forinthoz képest meredek emelkedésnek indult.
Mindössze két hét alatt a pánik elhatalmasodott a piacon, a 360-as szintről bő 10 százalékkal, közel 400 forintig szaladt fel az euró árfolyama. A pánikot azonban átmenetileg megnyugvás követte: március végére újra 370 alatt volt a jegyzés. Az energiaárak emelkedésével párhuzamosan azonban megindult egy újabb, lassabb, de tartósabb forintgyengülés. A 400-as szint nyáron már nem jelentett akadályt.
Fordulat és erősödés
A legrosszabb helyzet október elején állt elő, ekkor 432-432 forint is volt egy euró, de itt már fordulat következett amit több tényező is támogatott. Egyrészt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alaposan megemelte kamatszintet, másrészt az olaj és a földgáz ára erősen csökkenni kezdett. A csúcson 350 eurós megawattóránkénti gázár teljesen felborította az ország kereskedelmi mérlegét, hisz rengeteg devizát kellett fizetni az energiahordozóért, azóta viszont visszatért az ár 50 euróra, ahol már lényegében nincs ilyen hatása.
A forinterősödési folyamat azonban csak januárban lett stabil, az árfolyam eltávolodott a 400-as szinttől, de a jelenlegi 380 körüli szint az egy évvel ezelőttitől még bő 5 százalékra van. A trend azonban egyelőre elég stabilnak tűnik, semmi nem mutat arra, hogy megtörne, így van realitása annak, hogy a teljes háborús veszteséget ledolgozza a hazai fizetőeszköz.
Árfolyambefolyásoló tényezők
Ezt támogatja az energiaárak háború előtti szintre való visszatérése mellett a továbbra is magas jegybanki kamatszint: az MNB többször jelezte, hogy ezt fenn is tartja addig, amíg az infláció nem tér vissza a jelenleginél lényegesen alacsonyabb szintekre. Bizonytalansági tényező ugyanakkor az uniós pénzek sorsa: többször úgy tűnt már, hogy rendeződött a kérdés, de most már csak vélhetően akkor fogja elhinni a piac, amikor ténylegesen megérkezik az első komolyabb összeg.
