Sorban állnak a vásárlók a Ferrari luxus sportautóiért, igaz, hogy ehhez nem kell több millió vevőt találni, mint a Teslának, elég, ha néhány százzal többen szeretnének valamelyik áhított típusból, mint a korábbiakban.
Kétségkívül nem ez az egyetlen szegmens, ahol a járvány, majd a tavalyi inflációs válság idején a luxuscikkek eladása nőtt: a Louis Vuitton Moet Hennessy árfolyama olyan magasra nőtt a francia tőzsdén a remek üzletmenet hatására, hogy hogy fő tulajdonosa, Bernard Arnault a világ leggazdagabb embere lett.
Visszatérve a Ferrarira: 5,1 milliárd eurós árbevétel mellett 939 milliós profit keletkezett, ami kétszámjegyű százalékos növekedés az előző évhez képest. Ráadásul a közel 20 százalékkal növekvő árbevétel a társaság várakozásai szerint idén 5,7 milliárdra fog növekedni, és az egy részvényre jutó eredményben is 20 százalék körüli bővülést várnak.
Az összes eladott autó darabszáma tavaly 13 221 volt a Ferrarinál, míg 2021-ben 11155, ami 18,5 százalékos bővülés, vagyis az árbevételt alapvetően nem az áremelés, hanem az értékesítés volumenének növekedése dobta meg.
Az értékesítés százalékosan a legnagyobb mértékben Kínában nőtt (a cég Hongkongot és Tajvant is beleértve adta meg az adatot), 8-ról 12 százalékra növelve részesedését a teljes eladott mennyiségből.
Az eladott autók 78 százaléka csak belsőégésű motorral lett felszerelve, 22 százalék pedig hibrid volt, így ezeknél a tulajdonos már átválthat az elektromos motorra, amikor épp nem dübörögni akar jáművével.
A részvény árfolyamában nem volt heves elmozdulás, a jó eredményt a piac már az év folyamán beárazta, amit az is mutat, hogy az ár alig van alacsonyabban, mint 2021 végén, amikor a tőzsdeindexek 13 éves emelkedés után elérték a tetőpontot.
