Az Európai Központi Bank (EKB) az eurózóna stabilizációja érdekében, valamint azért, hogy a deflációs folyamatok ellen harcoljon az elmúlt tíz évben mintegy 5 billió (5000 milliárd) euró értékben vásárolt különböző kötvényeket. Az infláció azonban az elmúlt időszakban beindult, elérte a 10 százalékot is az eurózónában, s emiatt ha az amerikai Fedhez képest csúszással is, de az európai pénzügyi stabilitás őrzője is masszív kamatemelésekbe kezdett - emlékeztetett összefoglaló elemzésében a Reuters.
Szeptemberben 75 bázisponttal növelték meg az eurózóna irányadó kamatát, azonban a jegybank szigorúbb monetáris politikáért kardoskodó tagjai, az úgynevezett héják szerint ez nem elég és a monetáris szűkítés eszközét is be kell vetni. Ez elsősorban a jegybank mérlegfőösszegének a csökkentését jelenti.
Már megindult az agyalás
Az EKB elnöke, Christine Lagarde ezen a héten elismerte, a döntéshozó testületen belül megindult egy párbeszéd a témáról és ez folytatódni is fog. Valószínűleg még hónapokba telik, mire maga a szűkítés elindul. Várhatóan ez nem is lesz hamarabb az EKB kamatemelési ciklusának csúcsánál amire 2 százalék körüli alapkamatnál számítanak az elemzők.
A kötvénypiaci befektetők azonban aggódva szemlélik már az erről folyó párbeszédet is, hiszen a masszív kamatemelésre hullámtól már amúgy is eléggé volatilissá vált a környezet és esnek az árfolyamok.
Ha monetáris szűkítésről beszélünk, akkor azért az eurózónában elég sok tényezőt kell figyelembe venni - mondta Benjamin Schroder, az ING szenior kamatstratégája. Persze a leginkább figyelt mutató itt az olasz és a német államkötvények hozama közötti különbség. De a német-olasz spreaden felül is van miért aggódni, hiszen nagyon úgy néz ki, az egész eurózónában jövőre emelkedni fognak a kormányzati kiadások.
A német 10 éves államkötvények hozama már 2,35 százalékon jár, ez 250 bázispontos emelkedést jelent az év eleje óta, a hasonló lejáratú olasz papírok hozama 360 bázisponttal került feljebb, ez a legnagyobb hozamemelkedés évtizedek óta.
Úgy kellene szűkíteni, hogy lazítani is kellene
A német kormány a múlt hónapban jelentette be azt a 200 milliárd euró értékű mentőcsomagot, amellyel ellensúlyozni kívánják az energiaválság kedvezőtlen hatásait. A tervek szerint ezt az extra kiadást hitelfelvételből finanszíroznák (A csomaggal kapcsolatban közben komoly problémák merültek fel, most már közös európai kötvénykibocsátás szerepel a napirenden). A Bank of America szakértőinek becslése szerint a teljes európai államkötvény-kínálat mintegy 400 milliárd euróval növekedhet jövőre, ez rekordnak számít és jóval meghaladja az idei 120-145 milliárd eurós növekményt, amelynek jó részét amúgy is az EKB szívta föl. Ha ezt figyelembe vesszük, akkor egy kvantitatív szűkítés megvalósítása elég komoly gyakorlati problémákba ütközhet.
Az ING-nél úgy gondolják, az EKB valószínűleg fokozatosan vonul majd vissza. Ez azt jelentheti, hogy a portfóliójában lévő lejáró kötvények helyett nem vásárol majd újakat, ezzel mérlegfőösszege jövőre 155 milliárd euróval csökkenne 2024-ben pedig 300 milliárd euróval. Ez a nagyságrend még valószínűleg kezelhető lenne, a Goldman Sachs becslései szerint a kötvénypiac évente mintegy 250 milliárd eurónyi szűkítést lenne képes megemészteni. Egy ekkora összeg becsléseik szerint a jobb adósságbesorolású országok tízéves hozamaiban 6, a déli államokban mintegy 15 bázispontos emelkedést jelentene.
Az elemzők egyébként azt várják, hogyha be is indul a szűkítés, azért az EKB a koronavírusjárvány negatív hatásainak ellensúlyozására létrehozott PEPP program keretében továbbra is újra befektethet. Mivel ez a program relatív laza keretrendszerű, ezért az is lehetővé válhat, hogy úgy szűkítenek, hogy eközben a perifériákon tovább lazítanak. Ez segíthet alacsonyan tartani az eurózónán belüli kamatkülönbözeteket.
Azt, hogy pontosan hogyan történik majd a kvantitatív szűkítés és mik lesznek a hatásai, egyelőre nem tudni, hiszen ez ugyanannyira új terület, mint annak idején a kvantitatív lazítás volt.
Ahol elkezdték, máris akadnak gondok
Az amerikai Federal Reserve már elkezdte saját, 9 billió dollárral duzzadt mérlegfőösszegét leépíteni és ennek során máris olyan problémákba ütköztek, amire korábban nem számítottak. A folyamat miatt ugyanis jelentősen csökkent a likviditás a kötvénypiacokon, olyan mértékben, hogy sokan már annak működésképtelenné válásától tartottak. A Bank of England október elején tervezte elindítani a saját szűkítési programját amit azonban el kellett halasztani a a piaci zavarok miatt, amelyet az új brit kormány gazdaságpolitikai terveinek bejelentése okozott.
A brit példa legnagyobb tanulsága, hogy pénzügyi stabilitás nélkül teljesen értelmetlen az infláció ellen harcolni - mondta Piet Haynes Christiansen, a Danske Bank vezető elemzője.
A PEPP újra befektetésre mellett az EKB létrehozott egy úgynevezett Transmission Protection Instrument nevű programot. Ennek keretében olyan államok kötvényeit vásárolhatja, amelyek hozamai nem kívánt mértékben térnek el a német kötvényhozamoktól. Elemzők mindenesetre úgy látják, még ezekkel az eszközökkel is nagyon nehéz lesz úgy megvalósítani a kvantitatív szűkítést, hogy az ne okozzon sokkot a perifériás kötvénypiacokon, különösen Olaszországban. Ráadásul az alapprobléma az, hogy megvan az esélye az európai gazdaság recesszióba süllyedésének és ilyen körülmények között végrehajtani a monetáris szűkítést túlszigorításhoz vezetne és tovább fokozná az európai gazdaság problémáit.
