Villámkrach söpört végig hétfőn az európai tőzsdéken, a hirtelen zuhanás, elsősorban a skandináv részvénypiacokat érintette erősen. A svéd tőzsdeindex, az OMX 30 7,9 százalékot esett, miután visszapattant és 1,9 százalékos csökkenéssel zárt, de az esés hatással volt a teljes európai részvénypiacot reprezentálni hivatott Europe Stoxx 600-as indexre is, ami átmenetileg 3 százalékkal esett, majd 1,5 százalékos vesztesére kapaszkodott vissza.
A piaci szereplők körében nagyon gyorsan elterjedt, hogy a meredek zuhanás a Citigroup kereskedőihez köthető, akik egy csomagnyi részvénytől igyekeztek megszabadulni, közöttük számos svéd papírral. A bankcsoport elismerte, hogy egyik kereskedője hibázott amikor ajánlatokat vitt be a rendszerbe, további részleteket azonban nem közöltek - írja a Financial Times. A hibát pereceken belül azonosítottuk és korrigáltuk - tették hozzá.
A rendszerszintű bakikkal nincs igazán szerencséje a Citinek - emlékeztet a lap - 2020-ban például véletlenül 900 millió dollárt utaltak át a Revlon nevű kozmetikai cég hitelezőinek. Az összegnek később csak egy részét sikerült a banknak visszaszereznie. A bankcsoportot később 400 millió dollárra bűntette az amerikai felügyelet, mivel nem sikerült kellően kezelnie a kockázati és kontrollrendszerének hiányosságait, s felszólították, hogy fejlessze belső eljárási rendszerét és technológiáit.
A villámkrachok, amelyek során az árak pillanatok alatt összeomlanak majd talpra állnak a számítógépes, nagy gyakoriságú kereskedést folytató cégek elszaporodásával párhuzamosan váltak egyre gyakoribbá. Az első ilyen típusú összeomlás, amelyet villámkrachnak "flash crash"-nek neveztek 2010 májusában történt az amerikai részvénypiacon, amikor a vezető amerikai részvényindexek rövid idő alatt hatalmasat zuhantak. Ott a későbbi vizsgálatok azt mutatták, hogy a nagy zuhanást az S&P 500-as index határidős piacán történt esés váltotta ki, amelyet a folyamatosan aktiválódó veszteségminimalizáló megbízások erősítettek.
