A 2022-es finanszírozási tervben még mindig évi nettó 1000 milliárd forintos növekedéssel számolunk a lakossági állampapíroknál. Ha ennél kicsit erősebb lesz 2022, mondjuk a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) megnövekedett forgalma növekszik az infláció miatt, akkor akár 2022 végére teljesülhet, de egyelőre óvatosak vagyunk, és úgy számolunk, hogy valamikor 2023 elején lépi át a kitűzött, a 11 ezer milliárd forintos határt a lakossági állomány. Legkésőbb 2022 második félévében ki kell adnunk egy új lakossági stratégiát, amelyben megfogalmazunk egy új célrendszert, amelyben várhatóan nem egy egyszerű numerikus cél lesz, hanem komplexebb dolog. Ehhez mindent megvizsgálunk: a termékeket, az árazást, a disztribúciót, annak költségét – mondta Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. vezérigazgatója a portálnak.
Az új stratégia megalkotásakor pedig minden szóba kerül, így a régóta tervezett nyugdíjkötvény is.
Van a nyugdíjkötvényre egy nagyon jó koncepciónk, amely korábban, amikor elkészült, a koronavírus-járvány elején nem lett elfogadva. Most mindent vissza lehet tenni az asztalra és megvizsgálni ezeket a terveket - fogalmazott Kurali a Portfolio.hu-nak.
Az adósságkezelő első embere szerint ha a magasabb infláció miatt az inflációkövető papír, a PMÁP átárazódik, akkor lehet egy erősebb hatás az új sorozatnál, vagyis 2022-ben erősebb lehet a kereslet. A PMÁP jelenlegi kamatprémiumát (a 3 és az 5 éves futamidejű kötvényre 0,75 és 1,25 százalék) pedig megfelelőnek tartja.
Régóta tervezik
A nyugdíjkötvény tervét először
három évvel ezelőtt lebegtették meg. Barcza György, az ÁKK Zrt. akkori
vezérigazgatója állt elő egy olyan javaslattal, hogy az állam is
szálljon be a nyugdíj-előtakarékossági piacra.
Varga Mihály
pénzügyminiszter pedig arról beszélt olyan nyugdíj-előtakarékossági
kötvényt szeretne az állam kibocsátani, amit kicsit kedvezőbb hozamokkal
tudnak a takarékoskodók nyugdíjas korukban visszaváltani, a járulékukat
élvezni.
A nyugdíjkötvényről korábban több részlet
is előderült. Volt olyan verzió, hogy az inflációt követi majd a kamatozása, akárcsak a
babakötvényeké, de attól azért elmarad majd, az ötéves állampapírét
azonban felülmúlja. Az állam várva várt nyugdíjügyi csodafegyverének
bevetése azonban folyamatosan késett. Eleinte 2019-ben tervezték
bevezetni a konstrukciót, de a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) elindítására hivatkozva a startot kissé halasztották.
Majd 2019 végén
Varga Mihály arról beszélt, hogy bár 2019-ben is elindulhatott
volna a kibocsátás, csak 2020 első felében
debütál majd az új papír. Akkor viszont jött a koronavírus, a lakossági
állampapír-kereslet is visszaesett, ezért áprilisban Kurali Zoltán, az
ÁKK vezérigazgatója már úgy nyilatkozott, rövid távon nem az új termékek bevezetése a legfőbb prioritás.
Nem biztos, hogy versenyképes lenne?
A
halogatás egyik oka lehet az is, hogy a nyugdíjkötvény – a többi
nyugdíjcélú megtakarítással szemben – egyáltalán nem biztos, hogy
versenyképes tudna lenni. Jelenleg Magyarországon háromféle nyugdíjcélú
megtakarítás érhető el: az önkéntes nyugdíjpénztár, a nyugdíjbiztosítás
és a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) – ezek pedig erős versenytársak.
Ráadásul a nyugdíjkötvény akkor lenne igazán jó eszköz, ha azokat is meg
tudná szólítani, akik eddig nem takarékoskodtak előre idős korukra, azaz nemcsak azokhoz jutna el, akik egyébként is évek óta aktívan
takarékoskodnak ilyen célokra.
Van egy olyan, 35 év alatti generáció,
amelyet az MNB elveszett nemzedéknek nevez, és nem rendelkezik ilyen
megtakarítással. E problémára viszont egy másik válasz is megfogalmazódott már. Az MNB jóléti alapokat vetne
be inkább annak érdekében, hogy rávegye a fiatalokat a hosszú távú
öngondoskodásra, ehhez a meglévő pénztári rendszert
alakítaná át. Az MNB elképzelése az lenne, hogy a munkavállalókat
kötelezően léptessék be ezekbe az alapokba, amelyekben különféle célokra
takarékoskodhatnak, ez lehetne egészségügy, családalapítás és a nyugdíj
is. A jogszabályalkotóknál azonban ez a javaslat is elakadt,
állítólag a kormánynak a kötelező beléptetéssel van problémája, az
ugyanis a bő évtizede államosított magán-nyugdíjpénztári
rendszert idézi meg sokakban.
