Az utóbbi hetekben történelmi mélypontra esett a forint árfolyama, 371,998-nál tetőzött ez euró/forint kurzus. A forintgyengülés hátterében számos tényező állt, az egyik, hogy a pandémiával kapcsolatban kedvezőtlen hírek jelentek meg, ezért a befektetők a menekülő eszközök felé fordultak a feltörekvő piaciak helyett. Ennek a folyamatnak minden magyar eszköz, ezen belül a forint is a vesztese volt.
Nem használt a forint árfolyamának az sem, hogy a jegybank kamatemelési lépéseit a piac kevesellte az egyre magasabb inflációval szemben. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) most már több fronton is szigorít, ez valamelyest meg is erősítette a magyar fizetőeszközt. A nemzetközi befektetők emellett a Magyarországgal kapcsolatos politikai kockázatok miatt is aggódnak, hogy a jogállamisággal kapcsolatos uniós aggályok miatt Brüsszel befagyasztja a helyreállítási alapból érkező kifizetéseket. A kormány viszont ennek ellenére is választási költségvetést tervezett jövőre, és bőkezűen szórja a pénzt, aminek később fiskális szigorítások lehetnek a következményei. (A forint péntek délelőtt a 364-es szint körül járt az euróval szemben.)
86 százalék vár egy éven belül 400 forintos eurót
A Napi.hu megbízásából a Pulzus által megkérdezettek többsége fél éven belülre várja a 400 forintos eurót.
A jelek szerint a lakosság 26 százaléka annyira pesszimista a magyar fizetőeszköz jövőjét illetően, hogy arra számít, már az idén hátralévő alig egy hónapban eléri ezt a lélektani határt a keresztárfolyam. Erre azért kicsi az esély, főleg hogy szakértők szerint az év utolsó két hetében erősödni szokott a forint.
A többség, a megkérdezettek csaknem fele 2022 első felére várja a 400 forintos eurót, 14 százalék pedig az év második felében számít arra, hogy eléri a keresztárfolyam ezt a szintet.
Mindössze 7 százalék volt azok aránya, akik szerint csak 2023-ban lesz ilyen gyenge a forint, és szintén 7 százalék nyilatkozott úgy, hogy szerinte soha nem lesz ilyen drága az unió közös fizetőeszköze forintban.
A részletes adatok alapján a nemek közül a férfiak nyilatkoztak valamelyest pesszimistábban a forint jövőjéről. Tízből kilenc férfi legkésőbb 2022 végéig várja, hogy a 400-as szintet áttörje a keresztárfolyam, és csak 11 százalék szerint következik majd be ez később vagy soha. A nők közül 15 százalék válaszolta azt a felmérésben, hogy 2023 utánra várja ezt, vagy hogy soha nem számít ilyen drága euróra.
Az idősebbek és az iskolázottabbak optimistábbak
A forint árfolyama kapcsán a kevésbé iskolázott és a fiatalabb réteg a legpesszimistább. A 40 év alattiak 29 százaléka várja, hogy már az idén 400 forint fölé kerül az euró ára, a 60 évesnél idősebbek körében csak 23 százalék ennyire borúlátó.
Az idősebb korosztályban azok vannak többségben, akik a jövő év első felében várják ennek a lélektani határnak az áttörését, 50 százalék számít erre. A 18-39 éveseknél a legalacsonyabb azok aránya, akik úgy érzik, soha, vagy legkorábban 2023-ban jön el a 400 forintos euró ideje. A középkorúak a legbizakodóbbak ezen a téren, 18 százalékuk sem az idénre, sem jövőre nem számít ekkora forintgyengülésre.
Az iskolai végzettség alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a magasabb végzettségűek jobban bíznak a forintban.
Az extrém gyors gyengülést, vagyis a 2021 végéig elérhető 400 forintos eurót a legnagyobb arányban az alapfokú végzettségűek prognosztizálták. Bár minden iskolai végzettség esetében igaz, hogy 2022 első felére várják a legtöbben ezt az árfolyamszintet, a középiskolát végzettek körében a legnagyobb az arányuk azoknak, akik erre az időszakra voksolnak.
A diplomások szerint lassabb lehet a forint gyengülése, viszonylag sokan vélekedtek úgy, hogy csak a jövő év második felében, vagy 2023 után következik be a 400-as euró/forint szint. Sőt ebben a rétegben a legnagyobb, 10 százalék azok aránya, akik szerint ilyen drága euróval egyáltalán nem érdemes kalkulálni.
Kiugróan pesszimisták a falusiak
A települések mérete alapján a falusiak forinttal kapcsolatos jövőképe a legborúsabb. A községek lakóinak 31 százaléka már az idén, további 58 százaléka pedig legkésőbb a jövő év első felére várja, hogy áttörje az árfolyam a 400-as lélektani határt. A maradékból 10 százalék gondolja azt, hogy jövő év végéig átlépi ezt a küszöböt az árfolyam, és mindössze 1 százalék azok aránya, akik szerint ez soha nem történik majd meg.
Pesszimizmusban a második helyen érdekes módon a megyeszékhelyen lakói állnak, míg a budapestiek és a kisvárosok lakosai relatíve kedvezően ítélik meg a forint jövőjét. Mindkét csoportban 20 százalék fölött van azok aránya, akik szerint sem az idén, sem jövőre nem kell még 400 forintos euróval kalkulálni, sőt a kisvárosok lakóinak 11 százaléka szerint soha nem lesz ilyen gyenge a forint.
