Az államadósság kezelése szempontjából a lehető legrosszabb évben ütött be a koronavírus-válság - olvasható az Állami Számvevőszék (ÁSZ) most megjelent elemzésében, melyet a Népszava foglalt össze. Az egyik ok, hogy 2020-ban és majd 2024-ben is kiugróan magas a lejáró államadósság mértéke, amit, ha nem sikerül időközben csökkenteni az eladósodottságot, meg kell újítani. Idén a devizaadóssággal együtt 6000 milliárd forintot meghaladó a lejáró adósságállomány. Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) feladata, hogy ezt a pénzt behozza a piacról, amihez hozzájön még a folyó hiány finanszírozása, amit eredetileg 367 milliárd forintban szabott meg a költségvetési törvény, de a járvány miatt már 3600 milliárd forintot kellene behozni.
Az előzetes adatok szerint 1219 milliárd forint, a GDP 5,3 százaléka volt a kormányzati szektor idei első féléves hiánya. Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 1378 milliárd forinttal, GDP-arányosan 6 százalékponttal lett kedvezőtlenebb.
Erre a kormánynak egy csodafegyvere van: a MÁP Plusz, aminek jelenleg is folyamatos az értékesítése, a kötvény kamatozása sávosan emelkedő, az ötödik év végére eléri a hat százalékot - de a teljes futamidőre vetítve is 4,95 százalékos hozamot biztosít. A tavaszi korlátozások miatt visszaesett az értékesítés, de havonta átlagosan 78 milliárd forinttal nőtt az eladott kötvényállomány mostanra. Az ÁKK számára jó hír, hogy az első háromnegyed évben már teljesült az éves államadósság-finanszírozási terv 83 százaléka, ezen belül a lakosságnak szánt papíroknál 85 százaléknál tartottak. Az ÁKK adatai szerint a háztartások birtokában 8619 milliárd forintnyi államkötvény volt, ami 703 milliárd forintos növekedés az év elejéhez képest.
Az adósságkezelőnél úgy számolnak, hogy az érvényben lévő finanszírozási terv teljesítéséhez a negyedik negyedévben 212 milliárd forint lakossági állampapír értékesítésére lesz szükség, ez havi átlag 50 milliárd forint lakossági állománybővülést feltételez.
Az államadósságot jelentős részben azonban még mindig az intézmény befektetők - bankok, befektetési alapok, biztosítók - finanszírozzák, de a számukra kínált hozam nem olyan magas, mint a lakossági papíroknál: az ötéves csak 1,76 százalék, de még a 10 éves kötvényé sem haladta meg pénteken a 2,36 százalékot, vagyis az intézményi befektetőknek még reálhozamot sem kapnak a kötvényekre. Ettől még veszik a papírokat, az éves terv 85 százalékát már behozták.
