Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) hétfőn bejelentette, hogy október 14-vel megváltoztatja a magyar állampapírok forgalmazói szerződéseinek feltételeit.
Az új kondíciók szerint a forgalmazók lakossági állampapírt nem fogadhatnak el fedezetként semmilyen hitel-, kölcsön- vagy egyéb ügylethez, például lombardhitelekhez vagy derivatív ügyletekhez.
Az állam, mint kibocsátó szándéka, hogy a lakosságnak szánt állampapírok kizárólag a tényleges megtakarítással rendelkező magánszemélyek számára biztosítsák a kiemelkedő kamatozást - indokolta a lépést az ÁKK.
A szuperkötvényként ismert MÁP+, a vonzó kamatozása miatt már nagyjából 2 ezer milliárd forint értékben kelt el, de a terméket az utóbbi időben többen kritizálták, többek között a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A gazdasági kormányzat ugyan örül, hogy termék sikere miatt nőtt a belső finanszírozás súlya az állam pénzelésben, viszont a MÁP+-t hamar megtalálták a nyerészkedők is. A különböző konstrukciókon, például pont a sokat kritizált lombardhiteleken keresztül épp az eleve vagyonos rétegek nyerték a befektetéseikkel a legtöbbet. Vagyis épp a termék deklarált célja, a kisbefektetők támogatása nem tud teljesülni.
Nagy Márton, az MNB alelnöke azt is kifogásolta, hogy a lakossági termékek forgalmazását nem teljes egészében az államkincstár végzi, így a bankok forgalmazóként lefölöznek olyan hasznot, amit az állam megspórolhatna.
Az ÁKK mostani szűkszavú bejelentése alapján a szerződési feltételeknek való megfelelést ellenőrizni fogják. Ennek módjáról egyelőre nem árultak el részleteket.
