A forint gyengülését most is főként a feltörekvő piaci devizákkal szembeni általános befektetői pesszimizmus okozza, amely nem tűnik egyhamar elillanó problémának. Törökországban a pénzügyi feszültségek várhatóan még sokáig ki fognak tartani és Argentínában is sokára stabilizálódhat a helyzet - ezek árnyéka folyamatosan ott lebeg majd a forint felett - vélekedett lapunknak Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője.
Ami a forintot a régiós devizákkal párhuzamba állítva még inkább sebezhetővé teszi, az az alacsony kamattartalom, amely az MNB továbbra is ultralaza monetáris politikájának köszönhető. (Összehasonlításképp: a forintárfolyam az elmúlt egy hónapban a 2,5 százalékkal csökkent a dollárral szemben, míg a zloty és a korona mindössze körülbelül 1 százalékot. Eközben a török líra 32 százalékot szánkázott lefelé). Csehországban például már megkezdődött a monetáris szigorítás, míg Lengyelország abban a szerencsés helyzetben van, hogy a befektetők mind gyakrabban fejlett piacként tekintenek rá.
Fontos a spekulánsok lépése
Nyeste szerint a forint jövőbeni sorsa attól is függ, hogy a devizaspekulánsok meddig fogják hazánkat (és a régiót) a teljes feltörekvő-piaci országcsoporttal egy kalap alá venni. Nálunk ugyanis nem állnak fent azok a veszélyes pénzügyi fundamentumok - így a finanszírozhatatlan rövid lejáratú devizaadósság, és a folyó fizetési mérleg magas hiánya - amelyek a török és az argentin zűrzavar alapvető okai közé tartoznak. Hazánkban és a régiós országokban ugyanis a nettó külső adósságot teljesen fedezik a devizatartalékok és a fizetési mérlegekkel sincsenek problémák. Bár a feltörekvőkkel kapcsolatos aggodalom hosszú hónapok óta tart, a befektetői gondolkodás még nem jutott el odáig, hogy az országcsoporton belül élesebb különbséget tegyen - magyarázta a szakember.
Némileg árnyalta e képet az ING Bank egyik név nélküli nyilatkozó devizakereskedője, aki szerint a differenciálás valamilyen szinten már fennáll (elég csak a forintgyengülés szintjét a lírazuhanással összehasonlítani.) A forint intenzívebb büntetése inkább azzal függ össze, hogy a piac kockázatosnak látja az MNB "kézivezérelt" és túlzottan laza monetáris politikáját.
Szintén a forint ellen hat, hogy a dollár tovább erősödik és a dollárhozamok is folyamatosan emelkednek. E mozgásokat pedig nem a rövidtávú várakozások alakítják - a szakértők szerint a piac már beárazta a Fed szeptemberre tervezett újabb 25 bázispontos kamatemelését - hanem 2019 utáni növekedési kilátások. E téren a piac még derűlátó, de nincs kizárva, hogy a hangulat megváltozik.
Ez még messze van az MNB ingerküszöbétől
A Magyar Nemzeti Bank a forintárfolyamot főképp az inflációs előrejelzésekre vonatkozóan veszi figyelembe, márpedig a fogyasztói-árindex nem haladta meg tartósan a jegybank 3 százalékos központi célszintjét és nem ért a felső, 4 százalékos határ közelébe, amely az MNB tűrési sávja - magyarázta Nyeste Orsolya. A infláció gyorsulását egy tartósan 330 forint feletti euróárfolyam kényszeríthetné ki.
Amíg ez nem következik be, a jegybank nagy valószínűséggel nem fogja a szigorítást fontolgatni - így a legvalószínűbb forgatókönyv szerint nem hogy szeptemberben, hanem az elkövetkező egy évben sem fognak kamatot emelni. A helyzet ugyanakkor ingatag, így az elemző szerint nem érdemes jóslásokba bocsátkozni.
Hasonlóan vélekedik az ING Bank szakembere is, aki szerint a feltörekvő piaci nehézségek tartósnak ígérkeznek, ám ezt ellensúlyozhatja, hogy a helyzet Amerikában is széljárás szerűen változhat. Amennyiben a világgazdaságban recessziós félelmek ütik fel a fejüket, az a dollárgyengülés irányába hatna, amely pedig fékezné a "problémás" országok devizáinak árfolyamesését.
Képünk forrása: Shutterstock
