Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az OTP-csoport számviteli eredménye az idei első negyedévben 65 milliárd forint volt, ez 23 százalékkal múlta felül a tavalyit, míg a konszolidált korrigált adózott eredmény 79,3 milliárd forint lett, amely 33 százalékkal magasabb az előző negyedévinél, és 19 százalékkal az egy évvel ezelőttinél.
A bank kockázati költségei látványosan csökkentek és csupán 1,3 milliárd forintot tettek ki, 93 százalékkal kevesebbet az előző negyedévinél és 90 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál.
Egyre kiegyensúlyozottabban teljesít a csoport: az idei első három hónapban a külföldi csoporttagok eredményhez való hozzájárulása a tavalyi 33 százalékról 46 százalékra javult. A legtöbb működési országban bőven két számjegyű mértekben nőtt az újonnan folyósított lakossági hitelek állománya, de van példa három számjegyű bővülésre is. Nincs arra jel, hogy bármelyik működési országban aggódnunk kellene a portfólióink minősége miatt - tette hozzá Bencsik. Ezzel együtt nincs arra célszámunk, hogy milyen legyen a jövőben a magyar és a külföldi operációk eredményhez való hozzájárulása - mondta a bankvezető a Napi.hu kérdésére.
Az összesített kamatmarzs stabilan alakult (4,37 százalék), a korrigált ROE pedig 19,7 százalék volt.
A magyarországi helyzet azonban nem ennyire kedvező, a negyedéves profit nem kiugró, miközben itthon az erős árazási verseny miatt tovább csökkent a marzs, emiatt a magyar az alacsony marzsú tevékenységeink közé tartozik - ismerte el Bencsik.
A csoport súlya 28,5 százalékra nőtt az első negyedévben a jelzáloghitel-piaci részesedése, míg a személyi kölcsönök folyósításánál 42 százalékra. A vállalati piacon a mikro- és kisvállalati szegmensben sikerült jobban nőni.
A várható osztalék kapcsán pedig megerősítette, hogy egyelőre a tavalyihoz hasonló összeget különítenek el számvitelileg, de annak mértékéről majd a közgyűlés dönt.
Véleménye szerint az MNB nagy hitelboomról szóló, 2030-as víziója - amelyet Nagy Márton MNB-alelnök a közelmúltban fogalmazott meg egy konferencián - megvalósulhat, ám ennek két fontos feltétele van: egyrészt legyen meg az átlagosan 4 százalékos GDP-növekedés (6 százalékos nominális GDP-ütemmel), másrészt pedig a magyarországi hitelpenetráció emelkedjen érdemben (a lakáscélú hiteleknél ez a mutató a magyar piacon jelenleg csupán 8 százalék, míg a szlovák 30, a lengyel és a cseh pedig 20 százalék körüli). A magyar mutató is járt már jóval magasabban, ugyanis 2010-ben 16 százalék volt.
Az OTP készen áll arra, hogy még aktívabban hitelezzen, tovább szeretnénk javítani a jelenleg csupán 48 százalékos hitel/betét mutatót - tette hozzá az az OTP vezérigazgató-helyettese.
Fotó forrása: Marton Szilvia/Napi
