Az árfolyam hatéves mélyrepülésen van túl. Ezalatt a magyar állam a napilap számításai szerint kisebbségi részvényesként mintegy nyolcvanmilliárd forint osztalékhoz jutott.
A vásárlást ugyanakkor - magukat a téma érzékenysége folytán megnevezni nem kívánó tőzsdei elemzők - ma se tartják "különösebben jó döntésnek". Ebből az összegből jelentősen csökkenthették volna az államadósságot, de akár az ország fejlesztésére - például egészségügyre, vagy épp oktatásra - is elkölthették volna. A lépés befektetésként kevéssé értelmezhető, hisz az állam a jelek szerint nem kíván megválni Mol-papírjaitól, mint ahogy további vásárlás sincs napirenden.
Jól járt viszont a Szurgutnyeftyegáz - amit Putyin orosz elnök magánvagyona részeként emlegetnek -, hiszen az orosz olajcég körülbelül 150 milliárd forintnyi eurót kasszírozott az üzleten - fogalmazott a Népszava.
A magyar állam ugyanis 2011-ben 22,2 millió Mol-részvényért darabonként - közel árfolyamcsúcson - 22 ezer 400 forintot fizetett az oroszoknak. Ráadásul a papírokért a magyar állam euróban fizetett, így a forintgyengülés miatt ez ma már részvényenként 25 ezer 887 forintot jelent. Ehhez képest a Mol-részvény pénteken 23 ezer 660 forinton zárt.
