Ezt azonban a jelenlegi partnerségtől eltérő feltételrendszerrel teszik majd, \"nem olyannal, mint a mostani\". A kormányfő meggyőződésének adott hangot, hogy az INA-nak kutatással, termeléssel és értékesítéssel is foglalkoznia kell, olyan módon kell működnie, ami jó Horvátországnak és a környező délkelet európai piacnak.
Plenkovic arról is beszélt, hogy a horvát kormány Washingtonban, a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjában megpróbálja vitatni a genfi Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottság (UNCITRAL) Ivo Sanader volt kormányfő korrupciós ügyében hozott döntését és Zágrábra nézve kedvezőtlen határozatát.
A horvát kormány még 2014 elején fordult nemzetközi döntőbírósághoz. A horvát álláspont szerint a Mol korrupció révén szerezte meg az INA irányítását, elmaradtak a részvényesi szerződésben vállalt, a horvát olajfinomítókban eszközlendő Mol-befektetések, és a magyar befektető megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket. A genfi döntőbíróság Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította.
A döntőbírósági határozat után Plenkovic december 24-én rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a horvát állam kivásárolja a Mol Nyrt. részesedését az INA-ból.
Az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a társaságban. A cég 44,84 százaléka a horvát államé.
