Nagy Márton a Budapesti Értéktőzsde igazgatóságának elnöke a tőzsdére lépő cégek dilemmáiról, a bevezetést motiváló illetve ellene ható tényezőkről tartott előadást azon a nemzetközi konferencián, amelyet a Magyar Közgazdasági Társaság és a Budapesti Értéktőzsde rendezett. Távolról sem csak a tőkebevonás szándéka lehet a meghatározó, fontos a tőzsde értékmérő szerepe is - fejtette ki Nagy, aki szerint a tőzsdei jelenlét erősödő pénzügyi fegyelemmel és növekvő \"láthatósággal\" is együtt jár.
A nemzetközi szakirodalom bizonyítja - mondta a tőzsdeelnök -, hogy a tőzsdei cégek erőteljesebben növekednek, mint tőzsdén kívüli társaik. Egyre fiatalabb cégek lépnek tőzsdére, az USA-ban például a hatvanas években átlagosan 40-50 éves cégek részvényeit vezették be a parkettre, mostanában viszont 15 évre csökkent az újdonsült tőzsdei cégek átlagéletkora.
Magyarországon a tipikus tőzsdeképes középvállalat nem sokban különbözik a többi kis- és középvállalattól (kkv): átlagéletkora 17 év, árbevétele valamivel meghaladja a 2 milliárd forintot, munkavállalóinak száma nem éri el a százat. Ha a mutatók alapján legjobb ötven kkv-t bevezetnénk a tőzsdére, a BÉT kapitalizációja akkor sem növekedne öt százalékkal sem, viszont egy ilyen folyamat gazdaságra gyakorolt hatása jelentős lenne - mondta a Nagy Márton, de hozzátette azt is: még a számai alapján arra alkalmas cégeknek is legalább egy- másfél éves folyamat lehet a felkészülés a tőzsdei előszobában.
Ludwig Sobolewski, a varsói tőzsde korábbi és a bukaresti tőzsde jelenlegi vezérigazgatója is felszólalt a konferencián, a közép- európai tőzsdefejlesztés aktuális kérdéseiről beszélt
