Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hatalmas riadalmat váltott ki még 2013 májusában, amikor Ben Bernanke akkori jegybankelnök belengette a Fed eszközvásárlási programjának lassú kivezetését. Nem csoda, ha a befektetők most aggódva várják a szeptembert, amikor sokak szerint az amerikai jegybank szerepét betöltő szervezet elkezd a hosszú évek óta tartó alacsony kamat politikájából kivonulni, s lassan a kamatok emelésébe kezd - írják a Barron\'s hasábjain a Goldan Sachs szakértői.
Ugyanakkor ha a történelem szolgál némi útmutatással a jövőre nézve, akkor nem kell egyelőre a részvényárfolyamok összeomlását és egy új medvepiac beköszöntét vizionálni a kamatciklus fordulása miatt - vélik a befektetési bank szakértői, akik összeszedték, hogy a múltban általában hogyan viselkedtek a különböző eszközosztályok a kamatemelés megindulását követően.
Gyorsabb a változás, mint várnák
A múltbéli tapasztalatok alapján arra lehet számítani, hogy az első emelés megindulását követően a hozamokban a változás sokkal gyorsabb és nagyobb mértékű lehet, mint azt az elemzők jelenleg várják. 1994-ben például az emelés megindulását követően a rövid hozamok rendkívül gyorsan, mintegy 200 bázisponttal magasabbra ugrottak a Fed által korábban előre jelzettnél. 1999-ben és 2004-ben, a kamatemelési ciklus kezdetén szintén megfigyelhető volt hasonló jelenség, igaz, a \"túllövés\" akkor kisebb mértékű volt.
Nem öli meg a tőzsdei bikát
Bár sokan tartanak tőle, a történelem azt mutatja, hogy a kamatemelési ciklus megindulása nem szokott véget vetni a tőzsdei áremelkedésnek. Sőt, a tapasztalatok szerint az emelésre való felkészülési időszakban általában emelkednek az árfolyamok, s az első emelést követő egy év múltán a részvényárak általában magasabban állnak, mint az emeléskor.
Arra ugyan nincsen még példa, hogy egy válságot követő, ilyen mértékű lazítási hullám után mit csinálnak a részvényárfolyamok a kamatpolitika fordulása után, azonban arra igen, hogyan viselkednek emelkedő kamatkörnyezetben.
Globálisan az elmúlt 32 alkalommal, amikor megindult az új kamatemelési hullám, a helyi részvényárfolyamok átlagosan 12 százalékkal emelkedtek az első emelést követő 12 hónap során - írják. Amerikában hasonló a helyzet. Az elmúlt három alkalommal, 1994-ben, 1999-ben és 2004-ben az S&P 500-as index átlagosan 17 százalékkal került magasabbra az első emelést megelőző egy évben, s a következő 12 hónapban még átlagosan 6 százalékot emelkedett.
Bár a modellek szerint az emelkedő kamatok elvileg csökkentik a részvények vonzerejét a kötvényekkel szemben, azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy az emelkedő kamatok emelkedő részvényárfolyamokkal párosulnak. A Goldman elemzői szerint erre a legkézenfekvőbb magyarázat, hogy az emelkedő kamatok azt jelzik, a gazdaság megfelelő mértékben bővül, egészséges, s ez jót tesz a vállalati szektornak. A gazdaság bővülése ugyanis nagyobb hajtóereje tud lenni a vállalati profitoknak, mint az alacsony kamatkörnyezet.
Lesz egy masszív korrekció
Persze a szigorítást övező félelmek nem alaptalanok, a történelmi példák azt is mutatják, hogy az első kamatemelést követő közvetlen reakció a volatilitás növekedése és az árfolyamok csökkenése az amerikai részvénypiacon.
Az elmúlt három alkalommal az első kamatemelést követő negyedévben az S&P 500-as index rendre 4,6, 1,3, és 0,6 százalékot veszített értékéből. Azonban ezek a visszaesések átmenetinek bizonyultak, s kiváló vásárlási alkalmat jelentettek a befektetők számára.
