Az amerikai szaklap elemzése szerint jobban teszik a befektetők, ha nem rohannak elhelyezni pénzüket egy jól hangzó nevű, ámde frissen induló befektetési alapba. A legjobb megoldás az lehet, ha a befektető türelmes és hagyja, hogy az új befektetési alap és annak menedzsere bizonyítson, lehetőleg minél hosszabb időszakon keresztül.
Az alapkezelő társaságok folyamatosan újítják a befektetőknek kínált termékeiket, nem csoda, hiszen az iparágban rendkívül fontos a marketing, s az ügyfelek mindig szeretik az új, jól hangzó termékeket. Azonban ezek a termékek nem minden esetben lesznek sikeresek, s jobb, ha ezt más pénzét befektetve derül ki - véli az elemzés.
A jó termékbevezetésre a Fidelity alapkezelő cégnél az elmúlt években indított egyik alapot hozzák fel példaként. Itt az egyik, céghez 2010-ben csatlakozott fiatal elemzőre bíztak egy egymillió dolláros alapot kísérleti jelleggel. Az ő általa alkalmazott befektetési stratégia lényege abban áll, hogy az indexátsúlyozások és részvényátalakítások miatt egyes piacokon átmenetileg kockázatmentes profitra lehetőséget nyújtó félreárazások alakulnak ki, s ezekre vadászik. Az alap eddigi sikeresen teljesített, s így nemrég a nagyközönség számára is debütált, jelenleg 28,4 millió dollárt kezelnek benne.
Ha hiszel is az alap befektetési koncepciójában, stratégiájában és az alapkezelő cégben, akkor lehet kockázatot vállalva befektetni, de jobb, ha az ember hagyja a terméknek, hogy bizonyítson - véli Todd Rosenbluth, az alapokat elemző S&P Capital IQ cég igazgatója. Ők akkor hajlandóak a legmagasabb értékelést megadni egy alapnak és menedzserének, ha annak teljesítményét már legalább három éve mérni lehet. Ha nincs egy megbízható referenciaidőszak, a befektető csak vakon repül - tette hozzá a szakember.
Pontosan emiatt a legtöbb tanácsadó mindaddig nem is vesz figyelembe egy alapot, amíg nincs mögötte kellő múlt és nem kezel egy bizonyos nagyságrendnél tetemesebb összeget. Ráadásul figyelembe véve a szokványosnak nem nevezhető piaci körülményeket, nem is biztos, hogy három éves befektetési múlt elegendő lehet. Ebben az időszakban ugyanis például a részvénypiac meglehetősen egy irányba mozgott, így nehéz megítélni, hogy az ebben a környezetben sikeres befektetési stratégiák hogy szerepelnek más körülmények között - emeli ki az elemzés.
Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lennének gyöngyszemek az új alapok között, de ahhoz, hogy tulajdonságaik megmutatkozzanak, idő kell. A 2007-ben elindult Oberweis International Opportunities Fund jól példázza ezt. A 259 millió dollárt kezelő alap kitalálója egy volt hedgefund-elemző, stratégiája azon alapult, hogy egy-egy cég esetében a fundamentumok változását néha lassan reagálja csak le a piac. Az alap teljesítménye az elmúlt öt évben impresszív volt, átlagosan évi 30 százalék hozamot termelt. A probléma a teljesítmény volatilitásával lehet, hiszen 2009-ben volt olyan időszak, amikor éves szinten 61 százalék feletti pozitív hozamot szedett össze indulás óta, 2011-ben viszont járt 15 százalékos mínuszban is. Ez az ingadozás pedig megfeküdheti egy átlagos befektető gyomrát.
Az új alapokra ennek ellenére szükség van, azok fontos szerepet játszanak az iparág egészségének megőrzésében is - mondta Randy Garcia, az Investment Counsel Co. nevű tanácsadó cég vezetője. A nagy alapkezelő cégeknek motiválniuk kel a tehetséges menedzsereiket, saját portfóliót kell nekik adniuk, még ha az csak egy kicsi mintaportfólió is. Jó ez a befektetőknek is, hiszen így születnek az olyan jó befektetési termékek, amelyek új stratégiákkal hosszabb távon is jó hozamokat tudnak biztosítani - tette hozzá Garcia.
