Miközben a jegybank ráállt a havi 2 ezrelékes csökkentések gyakorlatára, a hosszú lejáratú állampapírok hozama jellemzően ellenkező irányban mozog. Így ismét tekintélyes különbség alakult ki a hozamgörbe két végén lévő értékek között. A hosszú hozamok persze meglehetősen hullámzanak, korrelálva a forintpiaci eseményekkel.
Ami a kamatcsökkentéseket illeti, augusztustól, másképpen a négy százalékpontos értéktől lefelé, 0,2 százalékponttal vágnak havonta, ez a gyakorlat feltehetően a 3 százalékpontos értékig, azaz decemberig tarthat majd. Érdekes kérdés, mit hoz az új év kamatügyben. A 3 százalékos szint elérése ismét változtatást jelenthet a kamatpolitikában, de ez lehet drasztikusabb, azaz megállíthatják a kamatot, vagy enyhébb, ami a csökkentés további lassítását jelentheti, tehát például a havi 0,1 százalékos ütemet. Ez utóbbi megoldással jócskán lehet még húzni a folyamatot, azonban egyáltalán nem biztos, hogy a jegybank 3 százalék alá kíván menni.
Azt, hogy három százalékig a közeljövőben lemegy a kamatszint, szinte mindenki biztosra veszi - ezt jelzi, hogy a három hónapos diszkontkincstárjegy hozama már most majdnem felvette ezt az értéket, tehát beárazódtak a csökkentésre vonatkozó, az eddigi menetrendnek megfelelő várakozások. A legutóbbi aukción 3,1 százalék volt a három hónapos papír átlaghozama, s a heti aukciókon már két hónapja rendre alacsonyabb a hozam az előző hetinél. Nyilvánvaló azonban, hogy a kamatcsökkentéshez hasonlóan, ez a folyamat sem folytatódhat a végtelenségig.
Mi lesz a kamatcsökkentések után?
Pontosan ez a körülmény az, ami egyre inkább ott lehet a hosszabb papírokat vásárlók fejében, s ezzel együtt az a bizonytalanság is, hogy jelenleg szinte senkinek sincs bátorsága előrejelzést megfogalmazni arra nézve, mi történhet majd a piacon a kamatcsökkentések befejezését követően. A bizonytalanság következtében - amint az a hozamalakulásból látható - a befektetők ismét inkább a belátható futamidőket preferálják, illetőleg a különösen hosszú (tíz-, tizenötéves) papírokat csak emelkedő kockázati prémium fejében hajlandók megvásárolni - úgy viszont szíves-örömest.
Így aztán, mivel a rövid oldalon a hozamok trendjükben a kamatcsökkentések következtében lefelé, a hosszú oldalon pedig felfelé tartanak, ismét szembetűnően meredekebb lett a hozamgörbe. Az utolsó referenciahozamadatok szerint a legalacsonyabb hozam most a hat hónapos futamidőhöz tartozik, ez 2,95 százalék (furcsamód 9 ponttal alulmúlja a három hónapos futamidőét). A leghosszabb, tizenötéves futamidőhöz tartozik a legmagasabb hozam, ami 6,39 százalék, a különbség tehát 3,44 százalék. De még ha a legrövidebb és leghosszabb futamidő közti eltérést nézzük, akkor is több mint kétszeres a szorzó, ami igencsak szembeötlő. Egy hónapja ez a különbség 2,74 százalék volt, és a leghosszabb papír hozama messze elmaradt a legrövidebb hozamának a duplájától.
Milyen állampapírt érdemes venni?
Mindez rávilágít, hogy igencsak megkérdőjelezhető az a sűrűn hallott állítás, hogy a jelenlegi alacsony kamat- és hozamszintek mellett nincs fantázia az állampapírvásárlásban. Pontosabban a legrövidebb futamidőkre nézve lehet ebben valami, azonban igen érdekes dolog a hozamgörbe meredekségének változásaira spekulálni. A bátrabbak, akik bíznak abban, hogy a lecsökkentett kamatot nem kell majd ismét emelni, nyugodtan vehetnek 15 éves kötvényt, hiszen ha igazuk lesz, előbb-utóbb a hosszabb futamidők hozamai is közeledni fognak a rövidebbeké felé, márpedig, mint tudjuk, egy különösen hosszú papír esetében igen kis hozamváltozás fölöttébb komoly árfolyamváltozást jelent. És egyébként is, a hat százalék fölötti hozam azért nem is hangzik rosszul - a tizenöt év persze annál inkább...
További érdekes adalék lehet azok számára, akik állampapír-spekulációra adják a fejüket, a forintárfolyam és az állampapírpiac közti korreláció vizsgálata. Évekkel ezelőtt az volt a tendencia, hogy amikor a forint gyengül, az állampapírhozamok emelkednek, és fordítva. Ennek azonban vége szakadt, s sokáig úgy tűnt, az állampapírpiac függetlenedett a forintárfolyamtól. Mostanában viszont ismét a régihez hasonló korreláció figyelhető meg, azonban kizárólag a hosszabb futamidejű állampapírokat illetően. Jól látható volt ez a múlt hét elején: a forint hirtelen gyengülésével nagyjából negyven pontot emelkedtek a hozamok a görbe hosszú végén, majd ennek háromnegyedével visszakorrigáltak, amikor a forint is korrigált.
