A Goldman Sachs (GS) globális pénzügyi szolgáltató csoport közgazdászai felfelé módosították az euró forintárfolyamára adott távlati előrejelzéseiket, tekintettel az erőteljes negatív forintpiaci reakcióra, valamint arra a kockázatra, hogy az MNB \"nem konvencionális eszközökkel\" juttat pótlólagos likviditást a magyar gazdaságba. A ház ennek alapján háromhavi távlatban 292 forintos, hat- és tizenkét havi távlatban egyaránt 303 forintos euróárfolyamot vár az eddig érvényben tartott 282, 285 és 288 forintos prognózisok helyett.
A GS elemzői szerint a december vége és január közepe között bekövetkezett forintgyengülés elsődleges hajtóereje az MNB élén esedékes váltással kapcsolatos növekvő piaci aggodalom volt, valamint azok a nyilatkozatok, amelyek nagyobb kormányzati toleranciára utaltak a gyengébb forinttal kapcsolatban. Ez utóbbi nyilatkozatok a magyar kormány gazdaságpolitikai preferenciáinak bizonyos mértékű eltolódását jelezték, a kormány ugyanis - bár hivatali idejének elején már tett kijelentéseket a gyengébb forint előnyeiről - eddig maga is elismerte a forint árfolyam-stabilitásának szükségességét.
Mindemellett azok a legutóbbi kormányzati utalások sem tettek jót a forintnak, amelyek arra a lehetőségre engedtek következtetni, hogy az új MNB-vezetés mennyiségi enyhítéshez hasonló lépésekhez folyamodna - fejtegették a közgazdászok.
A GS elemzőinek hétfői értékelése szerint az a tény, hogy csupán az MNB esetleges új pénzügy-politikai céljainak megemlítése máris ilyen erős piaci árfolyam-reakciót eredményezett, arra vall, hogy a forintgyengülés folytatódhat, valamint arra, hogy a forintárfolyam továbbra is volatilis marad, és érzékeny a helyi fejleményekre.
A szakemberek szerint ugyanakkor több tényező is szűkíti a forintgyengülés mozgásterét, elsősorban az, hogy a háztartások devizaalapú ingatlanhitel-állománya még mindig a magyar hazai össztermék (GDP) éves értékének 17 százalékával egyenlő, és ennek tőke- és kamattörlesztései évente a GDP-érték 3,2 százalékát teszik ki.
Minden 10 százaléknyi forintgyengülés a GDP-érték 0,3 százalékának megfelelő mértékben növelné a háztartások adósságszolgálati költségeit, ami a magánszektor éves fogyasztási kiadásainak 1,5 százalékával lenne egyenlő.
Mindemellett a közvetlen gazdasági költségeken túl a forint elhúzódó gyengeségének politikai ára is lenne, különösen a jövő évi választások kampányának kezdete előtt - vélik a GS közgazdászai.
