A medvepiacot a Wall Street-en hivatalosan akkor hirdetnek, ha az S&P 500-as index korábbi csúcsához képest 20 százalékot veszít értékéből, ez megtörtént tegnap, amikor a mutató 1096 pont alatt járt. Konzervatív megközelítés szerint egy 1096 pont alatti zárásnak kellett volna bekövetkeznie ahhoz, hogy ténylegesen medvepiacról lehessen beszélni.
Hivatalos vagy sem, érdemes áttekinteni, hogy mekkora veszteségeket okozott a részvénybefektetőknek egy átlagos lejtmenet. 1950 óta a 2007-2009-es medvepiacig összesen 11 alkalommal történt meg, hogy az S&P 500-as index 20 százalékot meghaladó mértékben essen korábbi csúcsához képest. Az átlagos medvepiaci veszteség ebben az időszakban 34,2 százalékos volt, ha a korábbi csúcs és a medvepiaci mélypont közötti távolságot vesszük alapul az indexben. A medvepiacok átlagosan 14 hónapig tartottak.
Nagy a szóródás
Az átlagos értékeken túl az ilyen periódusok elképesztő változatosságot mutattak időtartamukat és kilengéseiket tekintve is. A leghosszabb medvepiac ebben az időszakban az internetlufi 2000 tavaszán történt kidurranását követő időszak volt, ha nem a 2003 március, hanem a 2002 októberi mélypontot vesszük alapul, mint a következő bikapiac kezdetét, akkor is több, mint 30 hónapig tartott, míg az árfolyamok elérték végre mélypontjukat.
A legrövidebb medvepiacon 1990 júliusa és októbere között regisztrálták, az akkor 20 százalékos veszteséget hozott csak az S&P 500-as indexben, s ha hivatalosan medvepiaci is volt, inkább csak a következő évtizedes felfelé menet előtti korrekciónak tekinthető.
Mélységét tekintve egyértelműen a 2007-2009-es időszak volt a legsúlyosabb, amikor is a mélyponton az S&P 500-as index értékének 57 százalékát veszítette el korábbi csúcsához képest. Ehhez fogható mindössze kettő volt, 1950 óta, az 1973-74-ös illetve a 2000-2002-es időszak, mindkettő 48 százalékos veszteséget hozott a vezető mutatóban.
Sok türelem szükségeltetik
Mint a számokból látszik, a medvepiacok pikantériája, hogy mire hivatalosan is beköszöntenek, az esetek többségében az áresés döntő része már megtörtént a piacon. Így azt lehet gondolni, hogy ekkor már késő eladni a részvényeket. Ugyanakkor egy másik adat szerint, aki amellett dönt, hogy nem értékesíti veszteséggel részvényeit, hanem kiüli a rossz időszakot, igencsak nagy türelemmel kell rendelkezzen.
Az e mellett döntő befektetőknek 1950 óta átlagosan 27 hónapot kellett várniuk, amíg ismét nullában ki tudtak szállni befektetésükből. A statisztikát az amerikai Fund Evaluation Group adatai szerint a legutóbbi ciklus húzza felfelé, ekkor a 2002-es mélypontot követően még 80 hónapot kellett várnia a türelmes befektetőnek a veszteség nélküli eladáshoz.
