Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az indoklás szerint a Szurgut hivatalosan nem részvényes, így nem támadhatja meg a részvénykönyvi bejegyzés megtagadását. (Azaz, a helyzet leginkább a 22-es csapdájára emlékeztet.) A bíró szerint ez érdekes jogi helyzet, de a jogszabályokból ez következik.
Az ítélet így gyakorlatilag megegyezik a tavaly novemberben egy másik - azonos tárgyban indított - eljárás ítéletével. Az indoklás ott is azonos volt, abban az ügyben a közeljövőben a Legfelsőbb Bíróság hozhat majd ítéletet, mert a Szurgut felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az ítélet ellen.
A Szurgutnyeftegaz azért perelte be (másodjára is) a Molt, mivel a hazai társaság igazgatósága megtagadta az orosz részvényes részvénykönyvi bejegyzését az tavalyi éves közgyűlés előtt. (A Szurgut képviselője megfigyelőként részt vehetett a közgyűlésen, szavazni azonban nem tudott.)
A 2009-ben azonos tárgyban indított eljárásban tavaly november 16-án született másodfokú ítélet jogerősen helyben hagyta Szurgut keresetét elutasító ítéletet.
A Szurgut jogi képviselőjének meghatalmazásával a decemberi első kör után ismét gond akadt. A Mol jogi képviselője kifogásolta ugyanis, hogy a Szurgut megbízólevelének eredetije tartalmában nem egyezik teljes mértékben a decemberben bemutatott hiteles fordítással. A meghatalmazás dátuma körül élénk diskurzus bontakozott ki a bíró és a Szurgut ügyvédje között (az eredeti meghatalmazás keltezése cirill betűkkel volt kiírva, ám végül akadt egy számmal kiírt dátum is).
A Mol ügyvédei ismét a per megszüntetését kérték, valamint hangsúlyozták, hogy a Szurgutnyeftegaz nem volt jogosult a per megindítására.
A Szurgut jogi képviselője leszögezte, az alperes álláspontjával szemben nekik nem a Magyar Energiahivatallal szemben vannak jogi fenntartásaik, hanem a Mol igazgatóságának azon döntését támadják, amely megakadályozta a társaság közgyűlésén a szavazati jogok gyakorlását. Perben a Szurgut azt támadja, hogy álláspontja szerint a Mol megtévesztette őket, mivel nem közölték, hogy az it nem ülésen, haenm körszavazással döntött a részvénykönyvi bejegyzés megtagadásáról. (Utóbbiról a Szurgut szerint Mol igazgatósági ügyrendje nem rendelkezik.)
A Mol jogi képviselője szerint a döntés teljes mértékben jogszerűen zajlott és a társaság sosem állítótta, hogy a döntés it-ülésen született.
A kérdéses határozatban nem szerepel nevesítve a Szurgutnyeftegaz, így a bíró rákérdezett, honnan lehet tudni, hogy az rá vonatkozik. A Mol ügyvédje szerint a határozat három mellékletében fel vannak sorolva azon részvényesek, amelyekre a határozat vonatkozik.
A bíró szerint a határozat első pontjában azok szerepelnek, akiket bejegyeztek, a másodikban azok akiket a hiánypótlás után bejegyeztek a részvénykövbe, harmadik (részvényeseket kizáró) pont nincs. A határoztat harmadik mellékletre nem utal ám egy előterjesztést fogad el, amelyben szerepelnek a bejegyzésből kizárt részvényesek. Az előterjesztés csak a Szurgutra vonatkozott.
