BUX 139790.13 0,12 %
OTP 45810 -0,35 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Figyelem! Pénteken intervenció jöhet

Új csúcsra jutott a japán jen a dollárral szemben, a szakértők szerint azonban nem biztos, hogy vége a szárnyalásnak. Ugyanakkor az óvatosság nem árt, mert akár összehangolt támogatást is kaphat a japán deviza. A frank azonban, amely most együtt erősödött a jennel, könnyen elszakadhat mozgásában, ha a pánik elmúlik a pénzpiacokon.

2011. március 18. péntek, 06:30

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

Rekordszintre erősödött a jen a dollárral szemben, a szélső érték 76,439 volt, lapzártánkig ez jelentette az új mélypontot a két deviza keresztárfolyamában. A mostani hirtelen erősödésben ugyanakkor az is szerepet játszhatott, hogy az amerikai tőzsdezárás után az illikvidebbé váló piacon a korábbi csúcs áttörése sorozatos stoploss-aktiválásokhoz vezethetett.

Egyes piaci szereplők szerint az éjszakai történésekre reagáló japán jegybanki intervenció állította meg a japán jen erősödését, amelyet majdnem a 80-as keresztárfolyamig húztak vissza. Ruzsonyi Ákos, a Commerzbank devizakereskedője szerint azonban még nem volt intervenció a piacon. A japán jegybank ugyanis a múltbeli tapasztalatai alapján óvatos ezzel kapcsolatban.

A legutóbbi, 1995-ös – bár kisebb mértékű – katasztrófánál a dollár/jen keresztárfolyam ugyanis a 98,99-es szintről három hónap alatt 81-ig ereszkedett le, ugyanakkor három hónap múlva újra 100 közelében volt – mondta Csajbók Róbert, az ING devizakereskedője a Napi Gazdaságnak. Hasonló jelenségre lehet számítani most is az ING üzletkötője szerint, aki úgy véli, akár 70-es keresztárfolyam is elképzelhető a közeljövőben, mivel most sztori is van az erősödéshez, amit a jegybanki intervenciókkal inkább csak lassítani lehet, megállítani nem – mondta Csajbók Róbert, az ING devizakereskedője a Napi Gazdaságnak.
Nagyon fontos ugyanis, hogy Magyarországról, amely Japánhoz hasonlóan eladósodott, ilyen esetben menekülne a külföldi tőke, amely finanszírozza az országot, gyengítve a forintot. Japán esetében viszont a nagy adósságot nem a külföldiek, hanem a japánok finanszírozzák. Ráadásul a külföldön tartott befektetéseiket, amelyeket ilyenkor könnyebb értékesíteni, rögtön készpénzzé teszik, és átváltják jenre. Emellett az ország újjáépítéséhez a cégek is repatriálják, vagyis hazahozzák a pénzüket, ami ráadásul több hónapos távlatban folyamatos támogatást jelent a jennek.

Könnyen lehet azonban, hogy akár összehangolt támogatást is kaphat a jenárfolyam a pénteki G–7-csúcs után – mondta lapunknak Ruzsonyi. A japán jegybank ugyanis valószínűleg kivár a találkozóig, míg az eddigi hírek alapján jó esély van arra, hogy amerikai, illetve uniós oldalról is kap humanitárius segítséget a szigetország. Eddig e két országnak nem volt érdeke gyengíteni a jent, hiszen saját versenypozícióját rontotta volna, most viszont a katasztrófa árnyékában egészen más lehet a helyzet – hívta fel a figyelmet a Commerzbank szakértője.

Ez az esemény végiggyűrűzött az egész devizapiacon – legalábbis a szakértők ezzel magyarázzák a menedék devizának számító svájci frank erősödését is. Az euróval szembeni keresztárfolyam ugyanis 1,24 környékére esett, míg délután még 1,27 környékén volt.

Elválhat a két deviza útja

Fontos ugyanakkor látni, hogy a frank erősödése inkább a pánik számlájára volt írható, így amint ez elmúlik, vélhetően elválik egymástól a jen és a frank útja – hívja fel a figyelmet Csajbók Róbert. A jen esetében ugyanis a fundamentális tényezők tovább hajthatják az árfolyamot, míg a franknál ilyen okok nincsenek.

A frank árfolyama már tegnap jelentősen korrigált az euróval szemben, miután a svájci jegybank (SNB) a várakozásoknak megfelelően a három hónapos LIBOR-célsávot 0,0–0,75 százalékon tartotta, illetve a LIBOR-t is 0,25 százalékon tartják. Az SNB ráadásul azt is közölte, hogy az idén 2 százalék körüli bruttó hazai termék (GDP-) növekedést vár, bár a tempót az export – erős frank miatti – stagnálása fékezheti. Az infláció – változatlan alapkamatot feltételezve – az idén 0,8, jövőre 1,1, 2013-ban pedig 2 százalék lehet – utóbbi felel meg az SNB inflációs plafonjának.

Mindez azt jelenti, hogy bár rövid távon nincs veszélyben az árstabilitás, a 2012-re és 2013-ra várt gyorsulás azt mutatja, hogy az expanzív monetáris politika nem tartható fenn a teljes előrejelzési horizonton anélkül, hogy ne veszélyeztetné az árstabilitást.

Deák Bálint
Deák Bálint

Ez is érdekelhet