A Napi Gazdaság szerdai számának cikke
– Mennyiben különbözik a mai FHB attól a banktól, amelynek élére két évvel ezelőtt önt választották meg a részvényesek?
– A 2008 végén kezdődött válsággal sok kihívás érte a magyar bankszektort, így az FHB-t is. A fokozatos változás után most egy ugrásszerű előtt állunk, az Allianz Biztosítóval kötött stratégiai együttműködési megállapodással és a biztosító bankjának átvételével igazi univerzális bankká válhatunk. Az FHB fiókjainak száma 22-ről 70 fölülire emelkedik, és támaszkodhatunk a piacvezető biztosító 1600 ügynökből álló hálózatára. Ők banki termékeket adnak el, mi pedig az egész hálózatunkban biztosítást. További előny, hogy az egész Allianz-csoport kiszolgálását a jövőben az FHB végzi.
– Mekkorára hízik a fúzió után az FHB?
– A mérlegfőösszegünk tizedével, mintegy 80 milliárd forintra gyarapszik, 50 ezer régi ügyfelünkhöz további 130 ezer járul, amelyből 12 ezer Allianz-hitelkártya-tulajdonos. Közvetve azonban az igazi nyereség, hogy a biztosító hálózatán keresztül el tudjuk érni ajánlatainkkal az Allianz 1,2 milliós ügyfélbázisát is.
– Bár bank és biztosító szoros együttműködésére már van példa a magyar bankszektorban, az FHB–Allianz megállapodás meglepte a piacot. Melyik félnek jutott eszébe a közeledés?
– Az Allianz korábban is jelentős tulajdonosa volt az FHB-nak, majd 2009 tavaszán megújítottuk korábbi együttműködési megállapodásunkat. Ekkor szűnt meg a B részvénysorozat, amelynek többsége az Allianz birtokában volt, és a papírokat bevezettük a tőzsdére. Megmaradt a biztosító két képviselője a bank igazgatótanácsában és rendszeresen találkoztunk. Amikor megszületett a döntés az Allianz központjában, hogy megválnának magyar bankjuktól, úgy éreztem, ki lehetne használni a szinergiákat, illetve az alacsony hatékonysággal működő kisbank átvételével és rendbetételével komoly hozzáadott értéket hozhatnánk létre.
– Mibe került a bank?
– A 3,8 milliárd forintos vételár kétharmadát részvénnyel, a többit készpénzzel fizeti az FHB, ezt – mint tőzsdei cég – be is jelentettük. A tranzakció után az Allianz Bank részesedése mintegy 13 százalék lesz.
– Ezzel hányadik a részvényesek között?
– Harmadik. A Vienna Capital Partners a részvények 25, saját befektető cégem 16 százalékával rendelkezik, a többi kisbefektetők és befektetési alapok között oszlik meg. A három nagyrészvényes között teljes nézetazonosság van a bank stratégiáját és konkrétan az Allianz-ügyletet illetően.
– Hol tart az integráció?
– Szeptember elején indult a munka, 18 csapatban csaknem száz ember dolgozik az üzleti folyamatok és az it-rendszerek harmonizálásán. Célunk, hogy április 1-jére egységes bankunk legyen, amely minden ügyfelét azonos szinten tudja kiszolgálni.
– A dolgozók mekkora hányadát érintik az ilyenkor szükségszerű leépítések?
– Még nem tudjuk. Az FHB-nál 550-en, az Allianz Banknál 450-en dolgoznak, az egységes banknak alighanem ezernél kevesebb dolgozóra lesz szüksége, de az új szervezetről, az egyesített folyamatokról, így a tényleges létszámról még nem születtek döntések.
– Gyuris Dániel korábbi vezérigazgató átigazolása az egyik konkurens bankhoz összefügg a fúzióval?
– Nem gondolnám, hiszen a tranzakció jogi zárása csak október 1-jével történt meg, s ma még csak az integrációs folyamat elején tartunk. Meglepett a távozási szándék, még inkább annak időzítése, hiszen úgy éreztem, egy igazi építőmunka elején tartunk, amelyben a bank minden vezetőjére számítottam.
– Úgy hírlik, ön a kifejezetten aktív tulajdonosok közé tartozik, elnökként operatív feladatokat is ellát. Munkaidejének mekkora hányadát köti le az FHB?
– Az utóbbi hetekben úgy 95 százalékot. De egyáltalán nem foglalkozom a napi operatív ügyekkel, kizárólag a fúzióra koncentrálok, úgyhogy később ez az arány minden bizonnyal csökkenni fog.
