Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A szabályozás érdekében készített javaslatról elmondta: a díjazás függ majd az ügylettípus időtartamától és kockázatától is. A válság miatt problémássá vált hiteleket többségükben 2006-2008 közötti kihelyezésekből , a hitelboom idejéből származnak. Mindez pedig nyilvánvalóan összefügg azzal – mint arról Balogh Imre, az MKB vezérigazgató helyettese beszélt --, hogy ebben az időszakban jelentősen bővült, de közben fel is hígult a közvetői piac.
Elhangzott az is, hogy az ügynöki feladatok a jövőben bővülhetnének, például azzal, hogy a közvetítő nem csak a termék értékesítésében, hanem a később esetleg jelentkező gondoknál (hitelátütemezési igény) is segíti ügyfelét. Mint Marsi kifejtette: a szabályozás hatályba lépést követően a követelésbehajtás terültéről eltűnik viszont az úgynevezett B típusú (az intézményekhez nem kapcsolódó) ügynök. A követelésbehajtás – rögzítette – nem közvetítés.
Az erről tartott kerekasztal-beszélgetés résztvevői között meglehetősen parázs vita bontakozott ki arról, hogy mekkora hangsúlyt kell kapnia a terület rendezésében az önszabályozásnak. Kisbenedek Péter a Magyar Biztosítók Szövetségének elnökeként elmondta: a legnagyobb gond, hogy ma egyetlen pályán mindenki mindent játszik, el kellene érni, hogy a futballmeccsre ne jöjjön be senki egy golfütővel – ez pedig tipikusan az önszabályozás feladati közé tartozhat. Aligha meglepő módon az önszabályozás mellett érvelt a független közvetítők szövetségének elnöke, Papp Lajos is.
Marsi szerint viszont az önszabályozás legfeljebb a függő ügynököknél működhet, az egymással versengő többi piaci szereplőnél az államtitkár ilyen megoldásra nem lát sok esélyt. A szabályozás pedig (és ebben szinte általános volt az egyetértés) nem várathat magára, a most beszűkült ügynök-piac ugyanis a növekedés megindulásával biztosan újra feléled.
Balogh szerint a válság következtében mára a közvetítők 40-50 százaléka eltűnt a piacról. Megindult egy szervezeti átalakulás is, részben kedvező, részben azonban nem kívánatos irányban. Az a fajta koncentráció, amelynél az egyesített erő plusz szolgáltatásokat, és fejlődést is jelent az ügynökök 20-30 százalékát „szippantotta” be. Akadnak azonban úgynevezetett ernyő-képződmények, amikor nincs hozzáadott érték, az összefogás csupán azt a célt szolgálja, hogy nagyobb piaci erőt felmutatva az intézményekből magasabb jutalékot csikarjanak ki.
