Ezt már korábban sok hasonló konstrukcióval megtették, a közelmúltig azonban csak azokkal, amelyek a kamatadó 2006. szeptember 1-jei bevezetése előtt indultak, ezeknél ugyanis a hosszabbítás további adómentességgel járt. Az említett két konstrukció, valamint az egy hete már nyílt végűvé alakult Fix Plusz 20 azoban nem tartoznak ebbe a csoportba, mivel az ominózus dátum után indultak.
A jelenség kézenfekvő magyarázata, hogy a bankok igyekeznek minden forrást megbecsülni és házon belül tartani. Bár a hasonló lejáró-átalakuló alapoknál többnyire csak a tőke 20-60 százalék közötti hányada marad meg hosszabb távon, ez is több, mint a semmi, a nehéz időkben ezt sem árt megbecsülni. A dolognak lehet egy pszichológiai vetülete is: az emberek egy része kényelmes és hajlamos azt a megoldást választani, amihez nem kell semmit tennie. Ilyenkor ugyanis a visszaváltás nem automatikus, azt külön kezdeményezni kell az átmeneti időszakban, majd a számlára másnap megérkező pénzekről is rendelkezni kell, és ha internetes vagy telefonos rendszer nincsen hozzá, akkor ráadásul mindezt személyesen. (Aki elmulasztja ezt megtenni a 4-6 hetes átmeneti időszakban, az rosszul jár, mert utána csak emelt szintű visszaváltási jutalékkal, és sokszor csak havonta két alkalommal jut hozzá a pénzéhez.)
A részvényektől függő teljesítményű Fix Plusz 15 és a Prémium Bric 95 egyébént nem ért el a minimális szint feletti hozamot a futamidő alatt, átmeneti, jutalékmentes visszaváltásuk november 16-tól az év végéig lehetséges.
