Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Tudatta, hogy továbbra is kész határozott lépések megtételére, hogy megakadályozza a frank felértékelődését és a deflációt.
Svájc három évtizede nem volt ilyen súlyos gazdasági válságban. A frank euróval szembeni folyamatos felértékelődése semlegesítette a kamatvágások gazdaságélénkítő hatását, sőt mintegy 17 százalékkal csökkentette az exportokat. A munkanélküliség hároméves csúcson, a fogyasztói árak pedig májusban fél évszázada nem látott mértékben csökkentek. A kormány ígéretet tett arra, hogy tovább növeli a gazdaságélénkítő kiadásokat.
Az SNB október óta 250 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. Mai kamatdöntése változatlanul, 0,25 százalékon hagyta a három hónapos LIBOR célrátát. Utoljára márciusban volt kamatcsökkentés, amikor kötvényvásárlással és devizapiaci intervencióval is kibővítették a pénzügyi válságra adott gazdaságpolitikai választ. Ilyen mértékű beavatkozást a svájci jegybank 1992 óta nem hajtott végre.
A legutóbbi beavatkozás óta a frank mintegy 1,6 százalékkal gyengült az euróval szemben. Jean-Pierre Roth SNB-elnök elmondta, hogy bár a kötvény- és devizavásárlások elérték a céljukat és a helyzet fokozatosan javulni látszik, továbbra is rendkívül törékeny a svájci gazdaság.
A zürichi UBS AG egyik szakértője szerint jóllehet, most nem csökkentettek kamatot, de ez nem jelenti azt, hogy kimerült volna a bank monetáris eszköztára. Ha a frank váratlan erősödésbe kezdene, minden bizonnyal további lépésekre kerülne sor.
Thomas Jordan, az SNB igazgatósági tagja hangsúlyozta, hogy nem szabad, hogy a piacok túlságosan hozzászokjanak az állami intervencióhoz. Ezért, mint mondta, a jegybank árfolyam-stratégiája rugalmas marad, ami alkalom adtán könnyebbé fogja tenni a jelenlegi intervenciós politika feladását.
A frank korábbi erősödése csökkentette az importtermékek árát, ami hozzájárult az árszínvonal csökkenéséhez. Bár a márciusi intervenciók óta csökkent a deflációs nyomás, továbbra is van ok némi aggodalomra. Az SNB várakozása szerint idén fél százalékkal csökken a svájci árszínvonal és a következő két évben is stagnálás várható. Az árszínvonal növekedésének gyorsulása csak 2011-től várható, abban az esetben, ha a LIBOR célráta a jelenlegi 0,25 százalékos mérsékelt szint körül marad.
Az SNB nyilatkozatában aláhúzta, hogy nemcsak a deflációs nyomás enyhítésére törekszik, hanem a gazdasági helyzet romlásának feltartóztatására is. Svájc GDP-jének rendkívül nagy arányát, 12 százalékát, adják a pénzügyi szolgáltatások, ezért az ország fokozottan ki van téve a globális hitelválságnak. Jórészt emiatt várható a svájci GDP mintegy 3 százalékos zsugorodása. A rossz gazdasági helyzethez az is hozzájárulhat, hogy a svájci kereskedelmi bankok túl hitelei a jegybank megítélése szerint túl drágák.
