Az indulás után 3,5 milliárd, az év végére 5-6 milliárd, 2010 végére pedig 8-10 milliárd forintot fektetne bele a pénztár - mondták el a szervezet vezetői sajtótájékoztatójukon. Így ha még esetleg nincs is itt a gödör alja, amennyiben a hazai ingatlanpiacon további áresés következne be, a tőke felhasználása fokozatos lesz, a kockázat ezzel csökken.
A pénztárban az ingatlanoknak - a jogszabályi és saját szabályozási keretek között - lassan növekvő szerepet szánnak, külföldi példák alapján az ingatlant tekintik az egyik leghatékonyabb kockázatterítési (diverzifikációs) eszköznek. Külföldön a pénztárak ingatlanainak aránya átlagosan hét százalék körüli, Magyarországon mindössze egy ezrelékhez közelít, ennek a 95 százalékát is az Évgyűrűk meglevő ingatlanportfóliója teszi ki.
A hazai befektetési ingatlanpiacon 2009 első negyedévében a tranzakciós volumen zéróhoz közelít - írja az alapkezelő a CB Richard Ellis elemzésére hivatkozva. Áprilisban is csak öt tranzakció történt a régióban 100 millió euró értékben. Ezt a helyzetet az Évgyűrűk beszállási pontként értékeli. Elsősorban nem hozamtermelő, hanem értéknövekedési céllal vásárol ingatlanokat, de nem vállalt szigorú korlátozásokat.
Az alapba az Évgyűrűkön kívül csak néhány más pénztár fektethet be, egyéb befektetőket, köztük a lakosságot nem célozzák meg. Külső pénzek érkezésével egyelőre egyáltalán nem számolnak. Az alap keretében végzett ingatlanbefektetés egyik nagy előnye, hogy vásárláskor a pénztár tíz, az alap pedig csak két százalékos illetéket kell fizessen. Egy másik, hogy az ingatlanfejlesztések adminisztrációja pénztárként szinte kivitelezhetetlen - mondták el.
