Az feltörekvő piaci devizák felértékelődése mögött a negatív-dollár korreláció állhat. A forint az euróval, a dollárral és a svájci frankkal szemben is javítani tudott a pozícióin kedden, legnagyobb mértékben emelkedve a térségi devizák közül. A hazai deviza eurójegyzése 280-ig, dollárjegyzése 201,50-ig, a CHF/HUF kurzusa pedig 185-ig is lesüllyedt koradélután. A zloty 0,9 százalékkal, a cseh korona 0,5 százalékkal, a lej 0,3 százalékkal erősödött az euróval szemben.
A forint erősödését segítette az MNB elnökhelyettesének, Karvalits Ferencnek a nyilatkozata, miszerint a monetáris tanács óvatos lesz a kamatszint megváltoztatásával kapcsolatban, azaz szilárd bizonyítékok kellenek a jelenleg 9,5 százalékos kamatszint csökkentéshez.
A dollár 0,8 százalékos gyengülésével párhuzamosan az arany árupiaci jegyzése emelkedett; a nemesfém árfolyama múlt csütörtök óta először nőtt, 0,7 százalékkal 989,50-ig. A globális részvénypiacok mozgását jelző MSCI világindex is emelkedni tudott, koradélutánig 0,6 százalékkal.
A zöldhasú május végén begyorsuló zuhanása nyomán az euró/dollár kurzusa egészen 1,43-ig emelkedett, majd innen a jelenlegi 1,39-1,40-es sávba korrigált vissza. A CIB elemzői a 2,5 százalékos erősödés ellenére úgy vélik, a dollár mozgása immár nem a globális kockázatvállalási hajlandóság ingadozásától függ.
Legutóbb a korábbi hónapokban szinte jelentéktelenné vált kamatvárakozások szerepe erősödött fel a devizapiacokon, elsősorban egy Fedtől származó megjegyzés nyomán, ami a következő kamatemelési
ciklus korábban vártnál gyorsabb megkezdését szorgalmazta. A dollárerősítő hatású jegybanki prognózis nyomán a következő hónapokban a CIB akár 1,35 dolláros euró-árfolyamot is valószínűnek tart, ám hosszabb távon a zöldhasú további leértékelődésére számít.
