Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A nyitva álló 30 napos határidőn belül annak idején két magánszemély támadta meg a PSZÁF emlékezetes 2008. november 7-i, az ingatlanalapok forgalmazását felfüggesztő határozatát. A bíróság e két pert nem vonta össze. Az egyik perben még április 17-én a bíróság az alperes PSZÁF-nak adott igazat, majd a másik perben május 19-én ugyanilyen ítélet született (mindkét esetben első fokon).
A felperesek azért kérték a PSZÁF határozatának hatályon kívül helyezését, mert szerintük az tételesen sért két jogszabályi rendelkezést. Egyrészt a felügyeletnek tíz forgalmazási nap (azaz tizennégy naptári nap) helyett csak tíz naptári napra lett volna joga felfüggeszteni az ingatlanalapok forgalmazását. Másrészt azzal, hogy az alapkezelőket az alapok kezelési szabályzatának módosítására kötelezte (ez elsősorban a kifizetések további 90 banki napra történt elodázását eredményezte), túlterjeszkedett saját hatáskörén, a tőkepiaci törvény ilyenre nem jogosítja fel.
A PSZÁF és a bíróság a perekben a honlap írása szerint ezekkel az érdemi kifogásokkal egyáltalán nem foglalkozott. Álláspontjuk abban merült ki, hogy a felpereseknek nincs jogosultságuk a határozat ellen jogorvoslattal élni. Arra a felvetésre, hogy akkor hol van a jogorvoslat lehetősége, a KÖSZ szerint az a válasz, hogy mindenki külön-külön indítson kártérítési pert államigazgatási jogkörben okozott kár címén a PSZÁF-fel szemben.
