Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az idei év eleje óta a közép-kelet-európai országok valutái - közöttük a cseh korona, a magyar forint, a lengyel zloty és a román lei - jelentős mértékben leértékelődtek az euróval szemben, ám hétfőn némi korrekciót tapasztalhattunk a piacokon. Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a monetáris tanács hétfői kamatdöntő ülését követő sajtótájékoztatón elmondta: a ma tapasztalt régiós devizaárfolyam-erősödést az is segíthette, hogy a térség jegybankjai közösen megfogalmazott és összehangolt közleményt adtak ki, valamint megállapodtak arról is, hogy a jövőben is együttműködnek devizáik védelme érdekében.
A közlemény szerint a térségben bekövetkezett leértékelődés lehetséges okaiként említhető a folyó fizetési mérlegek magas hiánya, az európai keresletnek az exportfüggő gazdaságokat kedvezőtlenül érintő meredek visszaesése és a helyi bankok nagymértékű függése külföldi finanszírozási forrásoktól.
Normál körülmények között teljesen természetes, ha egy felzárkózó gazdaság folyó fizetési mérlege hiányt mutat. Hasonlóan, az exportorientált gazdasági szerkezet és egy fejlett térséggel kialakított szoros pénzügyi integráció is általában előnynek számít, nem pedig potenciális veszélyforrásnak.
A mostani körülmények azonban távolról sem szokványosak. A globális szinten zajló "deleveraging", azaz a tőkeáttételek folyamatos csökkenése miatt a folyó fizetési mérleg hiányok finanszírozása megnehezült a kis, felzárkózó európai gazdaságok számára. Ez kétség kívül kiigazítást tesz szükségessé, többek között az árfolyam korrekcióját is - áll a közleményben.
Simor András az mt ülését követő sajtótájékoztatón megjegyezte: a forint gyengülésének oka a magyar gazdaság növekedési potenciáljának egyre romló megítélésében rejlik. A jegybankelnök szerint a befektetők úgy vélik, alacsony a magyar gazdaság növekedési potenciálja, ez pedig tükröződik a forint eurójegyzésében is. A forintgyengülés ellen ugyan a monetáris politika eszközeivel is lehet és kell küzdeni (erre vonatkozóan Simor külön kiemelte az elmúlt időszakban tető alá hozott nemzetközi és magyar bankközi devizaswap-ügyleteket), ám a monetáris politikai beavatkozásokkal a forint mostani gyengülése nem fordítható meg hosszú távon.
Fontos azonban látni, hogy időközben a legfontosabb exportpiacunknak számító Nyugat-Európában számottevő monetáris és fiskális élénkítés történt, és remélhetőleg további hasonló intézkedések meghozatala van folyamatban. Ez idővel támogatóan hat majd a közép-kelet-európai országok exportja iránti keresletre. A költségvetési kiigazítási folyamat jelentősen hozzájárul az ország finanszírozási igényének csökkentéséhez.
Az európai döntéshozók gyors közbelépése hozzájárult a nyugat-európai pénzügyi rendszer stabilizálásához. Jelentősen javult likviditási és tőkehelyzetüknek köszönhetően a nyugat-európai anyabankok továbbra is elkötelezettek térségbeli leánybankjaik iránt. Mindez a szóbeli elkötelezettségen túl az anyabankok és közép-kelet-európai leánybankjaik közötti folyamatos tőkeáramlásban is érzékelhető.
Noha bizonyos árfolyam-korrekció valóban elfogadható a közép-kelet-európai gazdaságokban, a túlzott mértékű és sebességű leértékelődés piaci zavarokhoz vezethet és elkerülendő. A Magyar Nemzeti Bank készen áll minden szükséges lépés megtételére, hogy megakadályozza a forint árfolyamának piaci zavarokat előidéző mozgásait.
Az MNB monetáris tanácsa hétfői kamatdöntő ülésén változatlanul 9,50 százalékon hagyta az irányadó kamatot. A kamatdöntő ülés jegyzőkönyve, valamint a jegybank februári inflációs és GDP-előrejelzése itt olvasható.
Az MNB elnöke szerint viszonylag elhúzódó válság elé nézünk, a költségvetési kiigazításra vonatkozó kormányzati döntések pedig rövid távon tovább ronthatják a növekedési kilátásokat, bár - tette hozzá Simor - hosszabb távon fokozhatják a gazdaság stabilitását, amennyiben a miniszterelnök által bejelentett nagyságrendű intézkedés-csomag végül tényleg megvalósul.
A jegybankelnök továbbra is úgy véli, minél hamarabb valósul meg az euró bevezetése, annál jobb, bár továbbra is kitart álláspontja mellett, miszerint a közös európai devizára történő áttérésnek vannak kockázatai. Ezek közül a legnagyobb a tartós, strukturális változtatásokon alapuló költségvetés-kiigazítás hiánya. Simor szerint a kormány legújabb programja már 2009-ben lehetővé tenné a költségvetési kritérium teljesítését, amennyiben a javaslat az eredeti nagyságrendjében valósulhat meg.
