Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A forint árfolyamának erős volatilitása miatt az utóbbi időben a kamatvárakozások között emelést és csökkenést előrejelző becslések ugyanúgy előfordultak, ahogyan a szinten tartásra vonatkozó prognózisok. A többség azonban a kamatok szinten maradását várta, és azt, hogy a piaci hangulat lecsillapodásával áprilisban folytatódhat a kamatcsökkentés - derült ki a Napi konszenzusából.
Az állampapírhozamok emelkedése arról tanúskodott, hogy a piac a kamatemelést is beárazta. A piac által beárazott hétfői kamatemelést azonban az elemzők többsége nem tartotta reálisnak. Az elemzők többsége szerint egy esetleges kamatemelés nem lett volna megfelelő eszköz a forintgyengülés megakadályozására, mert az nagyrészt külső, régiós tényezők következménye.
A forint jelentősen erősödött az euróval szemben hétfőn, a kamatdöntés idején már 298 alatt járt az euró/forint kurzus. Az egész nap megfigyelhető tendencia a lengyel és némileg a cseh deviza árfolyamában is érvényesült.
Még mindig rosszabbodhat a helyzet
Az elmúlt hónapokban a világgazdasági környezet és a növekedési kilátások a korábban vártnál nagyobb mértékben romlottak. 2008 utolsó negyedévében a fejlett gazdaságok kibocsátása csökkent és a feltörekvő gazdaságok növekedése is számottevően mérséklődött. A világgazdaság szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró országok költségvetési ösztönző csomagokat jelentettek be, de ezek még nem éreztetik a hatásukat - írja indoklásában a jegybank, s mondta Simor András jegybankelnök is a döntést követő sajtótájékoztatón.
A külső kereslet vártnál nagyobb visszaesése a magyar gazdaság növekedési kilátásait számottevően rontja. Magyarország alapvetően beruházási és termelési célú termékeket exportál, amelyek iránti kereslet az európai recesszió miatt jelentősen csökkent. A rendelkezésre álló információk alapján exporttermékeink felvevőpiacait 2009-ben nagy valószínűséggel visszaesés fogja jellemezni, így az export fellendülése 2010 előtt nem várható - olvasható az MNB közleményében.
A hitelezési aktivitás csökkenése tovább folytatódhat, míg keresleti oldalról a folyamatosan romló konjunkturális kilátások mérséklik a hitelfelvételi hajlandóságot. Kínálati oldalról a hitelezési aktivitás csökkenésének irányába hat, hogy a bankszektor kockázatvállalási hajlandósága jelentősen lecsökkent. Ezen túlmenően a pénzügyi szektor a külső forrásokra való ráutaltságának csökkentésére kényszerül, ami ugyancsak a hitelezés visszafogásához vezethet. A szigorodó hitelezési kondíciók számottevően csökkentik a hitelezési aktivitást, ami a lakossági fogyasztást és a vállalati beruházást, termelést is tovább mérsékelheti.
A belső keresletet rövidtávon csökkentik a költségvetési egyensúly biztosítása érdekében meghozott kormányzati intézkedések is. A bejelentett kormányzati csomag javíthatja a magyar gazdaság potenciális növekedését, de ennek hatása hosszabb távon, érezhetően csak 2011-től fog jelentkezni.
A visszaeső kereslet továbbra is alacsony inflációs környezetet valószínűsít. A tervezett kormányzati intézkedések hatására az infláció átmenetileg meghaladhatja a középtávú inflációs célt, de 2010 második felére már 3 százaléknál számottevően kisebb árnövekedési ütem várható. Recessziós környezetben az infláció megemelkedésének nagy valószínűséggel nem lesz tartós hatása, és középtávon nem veszélyezteti a jegybank inflációs céljának teljesítését.
A megváltozott nemzetközi pénzügyi és reálgazdasági környezet alkalmazkodási kényszert jelent a magyar gazdaság számára. A monetáris politika a rendelkezésre álló eszközeivel igyekszik az alkalmazkodás költségeit mérsékelni. A nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság és a régió kockázatosságának megítélése azonban az utóbbi időben kedvezőtlen irányba változott, ami szűkíti a monetáris politika mozgásterét.
