Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A NAPI Gazdaság cikke.
- A Budapesti Értéktőzsde indexe az elmúlt egy évben közel 50 százalékot emelkedett, és láthatóan nemcsak a blue chipeket, de a kisebb társaságok részvényeit is felfedezték a befektetők. Az ellenben már kevésbé ad okot örömre, hogy tavaly szeptemberben bevezették az árfolyamnyereség-adót, és egyre kevesebb a papír a parketten...
- Igen, a BUX alakulása és a forgalom tekintetében nincs okunk panaszra, ugyanakkor a tőzsde vezetése tisztában van azzal is, hogy mindezek ellenére még nagyon sok a tennivaló, hogy azt lehessen mondani, a BÉT megkerülhetetlen tényező Kelet-Közép-Európában. A 2005-ben elfogadott kormányzati tőkepiac-élénkítő csomagnak köszönhetően jó irányba indultak el a folyamatok. Növekedett a nyugdíjpénztárak részvénytartási kedve, jól debütált a nyugdíj-előtakarékossági számla, már országszerte 60 középiskolában tanítanak pénzügyi alapismereteket. Azonban a GKM 100 millió forintos, tőzsdére lépést támogató alapjának és a differenciált osztalékadónak a bevezetése ellenére sem történt látványos elmozdulás a tőzsdei bevezetések terén, ami azt jelzi, hogy a megművelendő talaj szikesebb, mint gondoltuk, így még jelentősebb öntözésre és műtrágyázásra van szükség. Éppen ezért nekiláttunk kidolgozni egy újabb piacélénkítő csomagot a kormány részére. A benne rejlő javaslatok több szakmai szervezet támogatását is bírják, az adózást érintő részekre pedig hatástanulmányt készíttetünk, hogy a kormány pontosan lássa, mik lennének a rövid és hosszú távú költségvetési hatásai az elképzeléseinknek.
- Az állami segítség ezek szerint jól jönne a tőzsdének?
- A magyar tőkepiac fellendítése és régión belüli szerepének erősítése csak a kormány és a tőzsde jó és konstruktív együttműködésén keresztül képzelhető el. Ráadásul igazi áttörés csak úgy történhet, ha a kormány gazdaságpolitikájában stratégiai szerepet biztosít a tőzsdének, ahogy az például tapasztalható Varsóban. Sajnos erre itthon a rendszerváltás óta még nem került sor. A Matáv 1997-es bevezetése óta a magyar állam nem hozott újabb állami vállalatot a tőzsdére, miközben a lengyel kormány már szinte nem is ismeri a privatizáció más formáját. Ráadásul az Európai Unió irányelveivel szemben erősen protekcionista módon sikerült biztosítania, hogy a megtakarítások dandárja a varsói értéktőzsdén jegyzett részvényekben legyen megkötve. Ennek köszönhetően a lengyel lakosság jobban kiveszi a részét a több mint fél évtizede tartó tőzsdei hosszból, mint a magyar, miközben a lengyel vállalatok sokkal jelentősebb mértékben tudnak hazai kézben maradni, mint a magyar cégek.
- Hogyan áll a BÉT a kereslet-kínálat tekintetében?
- Tény, hogy idehaza a lakosság pénzügyi és befektetői kultúrája továbbra is nagyon alacsony, ami a fő oka annak, hogy a megtakarításoknak mindösszesen 1,5 százaléka van részvényekbe fektetve. Ezzel szemben a hazai nyugdíjpénztáraknál már kedvező irányú változást tapasztalhattunk az elmúlt másfél évben, részben a BÉT által kezdeményezett jogszabályi módosításnak köszönhetően, mely szerint ma már az ötéves súlyozott hozamról is számot kell adni tagjaiknak, ami a hosszú távú befektetési szemléletet, tehát a részvénykitettséget erősíti. A kereslet ösztönzésére azonban a BÉT-nek önmagában csak korlátozott lehetősége van, az ország különböző pontjain szervezett tőzsdei nyílt napok vagy a BÉT által alapított Öngondoskodás Alapítvány aktivitása kis lépéseket jelent, a pénzügyek fokozatos bevonása a közoktatásba pedig csak hosszú évek múlva fejtheti majd ki kedvező hatását. Az eddigi legjelentősebb keresletélénkítő sikerünk a negyedik pillér, a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) bevezetése volt, amit 2005-ben fogadott el a kormány. Az első tapasztalatok igen kedvezőek - tavaly év végén mintegy 13 ezer számlán már több mint 15 milliárd forintnyi lakossági megtakarítás realizálódott -, de egy évtizednek is el kell még telnie ahhoz, hogy a nyugdíjrendszerünk ezen önkéntes eleme is olyan meghatározó tényezővé váljon, mint a nyugdíjpénztári szegmens. Szóval a keresleti oldallal kapcsolatban jó irányt vett fel Magyarország, amit én személy szerint problematikusabbnak látok, az a kínálati oldal. Itt sokkal nehezebb áttörést elérni.
- Itt miért pesszimistább?
- Mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy a lakossággal könnyebb megszerettetni a tőzsdét, mint a vállalatvezetőkkel. Az eddig megtett lépések - mint a 25 százalékos helyett tőzsdei cégek esetében mindössze 10 százalékos osztalékadó, a bevezetési és forgalomban tartási költségek jelentős csökkentése vagy a tőzsdére lépést segítő állami támogatás - is azt mutatják, a szemlélettel van gond. A hazai vállalkozások számára ugyanis a legnagyobb problémát a tőzsdei bevezetés kapcsán nem a kiadások, hanem a transzparencia felvállalása jelenti. Az utóbbi ugyanis azt jelenteni, hogy megszűnnek a kiskapuk, nem lehet a fekete vagy a szürke zónában "mutyizni", amit sok közép- és kisvállalat a magas járulék- és adóterhek miatt tesz. Ilyen szempont- ból a Budapesti Értéktőzsde egyben gazdasági életünk transzparenciamutatója is. Amíg a cégek tőzsdei bevezetése terén nem látni áttörést, addig sajnos el kell fogadnunk, hogy a transzparencia terén még mindig gondok vannak. Ebben a kérdésben pedig a BÉT képtelen önmagában változást elérni. A kínálatot persze bővíthetnék az állami tulajdonú cégek is. A kormányzat megfontolhatná, hogy a hosszabb távon állami tulajdonban maradó társaságoknál is lehetőséget teremtsen a részleges tőzsdére menetelre. Az önkormányzatok hasonlóan járhatnának el a tulajdonukban lévő közművekkel. Az állami vállalatok többlépcsős privatizációjának eddigi tapasztalatai alapján a részleges értékesítéssel növekszik a cégek átláthatósága és hatékonyabb lesz a működés, ami a tőzsdei árfolyamban és így a vállalat értékében is megmutatkozik. Az államnak lényegesen nagyobb bevétele származott például a Richter Gedeon, a Mol vagy az OTP többlépéses privatizációjából, mint más vállalatok egylépéses, közvetlen eladásából.
- A kínálat szempontjából nem segítene esetleg az, ha létrejönne egy régiós tőzsdeszövetség? Az osztrákok nemcsak hogy közel vannak, de tulajdonosok is, a lengyel piac pedig jelenleg a legsikeresebbek közé tartozik...
- Egy kelet-közép-európai Euronext tényleg sikerre lenne ítélve, amihez fontos komponens a bécsi tőzsde. Jelentősebb külföldi cégeket önállóan sem Varsó, sem Prága, sem Budapest tőzsdéje nem képes magához vonzani, ellenben könnyebb lenne őket meggyőzni egy olyan tőzsdei bevezetésről, ami a régió összes fontosabb értékpapírpiacát együtt jelentené. Ezt a kérdést a lengyelek azonban máshogy látják, pedig jelenlegi sikereik ellenére hosszú távon ők sem tudnak majd eredményeket elérni, ha a régió nem fog össze. Mindenesetre a BÉT addig sem tétlenkedik, hanem azon dolgozik, hogy az olyan jelentős hazai cégek, mint a Magyar Villamos Művek Zrt., a Trigránit Zrt., a Wáberer's Zrt. vagy a Wizz Air Zrt. esetleges tőzsdére lépése itt Budapesten történjen meg. Ezek a cégek tényleg változást hozhatnának a forgalom és a kapitalizáció tekintetében egyaránt. Hiszen azt is látni kell, hogy bár a külföldi cégek részvényeinek bevezetésével tényleg nőne a kínálat, forgalmat mindig és mindenhol a hazai cégek részvényei produkálnak. Pontosan ezért vagyunk biztosak abban, hogy az előbb említett vállalatok esetén egyetlen tőzsde sem tudna olyan forgalmat generálni a részvényeiknek, mint a BÉT. Az elmúlt tíz évben sem London, sem Frankfurt, sem New York, sem Varsó, sem Bécs nem volt képes érdemi forgalmat elvinni Budapestről. A külföldi intézményi befektetők továbbra is inkább nálunk vásárolják a magyar részvényeket.
- Tennivaló ezek szerint akad bőven. Mégis mik a tervek 2008-ig?
- Reményeim szerint sor kerülhet végre néhány meghatározó hazai vállalat részvényeinek a tőzsdei bevezetésére az elkövetkező másfél évben. Ezzel pedig megfordulhat a trend a ki- és bevezetések arányát tekintve. Már csak azért is, mert igen kedvező a tőkepiaci klíma, hiszen a tőzsdei árfolyamok meneteléséhez világgazdasági szinten jelenleg sok minden adott. A Budapesti Értéktőzsde tekintetében elkezdtük megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy a BÉT ötödik szekciójaként nálunk induljon be a villamos energia azonnali és határidős kereskedése. Mindeközben tovább dolgozunk az elszámolóház, a Keler és a BÉT integrációjának a megvalósulásán, ami megfelelő alapot adhatna a piac által régen vágyott BÉT a BÉT-en koncepció teljesülésére, amiről persze a tőzsde közgyűlésének kellene a végső döntést meghozni...
