Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A BUX ETF növekvő sikerét támogathatja a kötelezően választható nyugdíjpénztári portfóliók bevezetése, és az év végéig újabb ETF létrehozását tervezik – mondta el a NAPI Gazdaságnak adott interjújában Szalai Sándor, a társaság vezérigazgatója.
- Az alappiacon a legérdekesebb hír általában az új alapok megjelenése. Mit terveznek e téren?
– Terveinkben a már megkezdett erőteljes szemléletváltás tükröződik. Az utóbbi pár évben dinamikus termékfejlesztési stratégiát folytattunk, 3-4 év alatt megtöbbszöröződött alapjaink száma, jelenleg összesen 29 van, közülük négy kizárólag intézményi befektetőknek, míg a többi huszonöt lakossági ügyfeleink részére. Ez utóbbi körből 17 alap folyamatosan elérhető, úgynevezett nyílt végű konstrukció, a megmaradó nyolc pedig a ma igen népszerű garantált alapokból kerül ki. Tavaly a hat garantált alap mellett egy abszolút hozamstratégiát követő alapot, négy vegyes jellegű „válogatás-alapot” és a BUX ETF-et indítottuk el. A nyílt végű alapok számát a jövőben nem tervezzük jelentősen emelni, mert úgy látjuk, hogy a túl sok fajta, folyamatosan elérhető befektetéssel egy határon túl már nehezítjük ügyfeleink választását. Ehelyett igyekszünk nagyon pontosan felmérni, kik az ügyfeleink, milyenek a befektetési szokásaik és pénzügyi céljaik és a lehető legjobban személyre szabott befektetési megoldásokat próbáljuk kínálni számukra. Mindemellett igyekszünk az eddigieknél is sokkal több újszerű és a piacon egyedi befektetői megoldással előrukkolni és kihasználni azokat az előnyöket, amelyekkel az OTP-csoport rendelkezik versenytársaihoz képest.
– Milyen innovációkra gondol?
– Például az OTP Abszolút Hozam Alapra, amely viszonylag új keletű megoldás Magyarországon – egy olyan befektetési alapot jelent, amely minimum 1-2 éves időtávon, alacsony árfolyam-ingadozás mellett igyekszik az azonos idő alatt bankbetétekkel vagy állampapírokkal elérhető teljesítménynél láthatóan, legalább 2-3 százalékkal jobb hozamot elérni. A gondolat lényege, hogy ne kelljen magas kockázatot vállalni, de lehessen a hagyományos, alacsony kockázatú befektetéseknél kézzelfoghatóan jobb hozamot elérni. A keresletet jól jelzi, hogy az OTP Abszolút Hozam Alapban nem egész 10 hónap alatt 11 milliárd forintnyi megtakarítás gyűlt össze, kizárólag lakossági ügyfeleinktől, és a befektetés az intézményeket, nyugdíjpénztárakat is érdekli. A mai magyar befektető már megtanulta érzékelni a befektetés kockázatát, azaz az árfolyam ingadozását, és egyre jobban keresi az ilyen típusú „okos megoldásokat”. Ez várakozásaink szerint a közeljövőben még inkább így lesz.
– A mostanában nagyon divatos garantált alapok esetében mi várható?
– A garantált alapok terén a piaci trendeknek megfelelően mi is ráállunk a sorozatgyártásra, körülbelül negyedévente újabb egy vagy két alapot fogunk indítani.
– Ezerféle garantált konstrukció létezik már, lépcsős, faszerkezetű, egyben vagy több részletben fizetős, visszatekintő, így optimalizáló, úgy optimalizáló... Lehet vajon még e téren újat kitalálni?
– Ha a mostaninál érezhetően alacsonyabb lesz az országban a kamatszint, és ez várható, akkor a megtakarítók a mostaninál is sokkal jobban fogják keresni az alternatív termékeket, ezért úgy gondoljuk, a tőkevédett befektetések nagy felfutása várható, ami minden bizonnyal újabb és újabb megoldásokat generál a piacon. Úgy gondolom azonban, hogy az alapötlet nem változik, gyökeresen újat nem lehet majd kitalálni. További tendencia lehet a nem csupán forintban, hanem más devizában, elsősorban euróban kibocsátott alapok elterjedése, valamint a jelenleg jellemzően három év körüli futamidők fokozatos hosszabbodása.
– Nyílt végűek vagy zártvégűek lesznek a jövő garantált alapjai?
– Bár komoly igény van a nyílt végűekre, vannak előnyeik és számuk is lassan gyarapszik, mégis úgy gondolom, hogy a zárt végűek fognak dominálni a jövőben is.
– Az OTP BUX ETF már több mint háromszor akkora, mint december eleji indulásakor volt. Kik veszik, és mit várnak tőle?
– Főleg intézményi befektetők, de az utóbbi időben külföldi és hazai magánügyfelek is megjelentek a színen, ami jelzi ennek a nagyon könnyen érthető és kedvező költségekkel bíró befektetésnek a népszerűsödését. A BUX ETF Alapnak mind az intézményi befektetők, mind a magánbefektetők esetében megvan a létjogosultsága, így mindkét körben jelentős erőfeszítéseket teszünk már ma is az alap felfuttatására. Igazán nagy bővülést azonban attól várunk, ha majd a külföldi és hazai intézményi befektetőknek is napi látókörébe kerül a BUX ETF. Ebből a szempontból a közeljövő jelentős eseménye lehet a hazai magánnyugdíjpénztáraknál és önkéntes nyugdíjpénztáraknál bevezetni tervezett választható portfóliók intézménye, ami a pénztári befektetések átlagos részvényhányadának jelentős emelését vonja majd maga után. A hazai részvénypiaci befektetések megvalósítására nincs egyszerűbb és költséghatékonyabb megoldás, mint a BUX ETF. Ezt erősítheti az is, hogy a pénztári vagyonkezelés terén ez évtől minden eddiginél hangsúlyosabban jelenik meg a költségprudenciális megközelítés elvének gyakorlása, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a vagyonkezelőknek a versenyképes hozamok elérése mellett arra is fokozottan kell törekedniük, hogy a befektetések során a lehető legkisebb költséggel járó megoldást válasszák. E szempontból az ETF az alacsony költségei miatt ideális választás lehet.
– Körülbelül mekkora lehet ez a hatás forintban?
– Számításaink szerint csak a nagyobb magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak kitettsége a BUX-kosarában levő részvények terén tavaly év végén mintegy 140 milliárd forintot tehetett ki. A teljes pénztári piac ugyanakkor már jóval meghaladta 2500 milliárd forintot, ebből a választható portfóliókat kötelezően alkalmazó magánpénztári pillérben kezelt vagyon hozzávetőlegesen 2000 milliárd volt. A pénztártagok megtakarításainak minimum 80 százalékát – a nyugdíjba menetelig hátralévő idő miatt – a legmagasabb részvényhányadú, úgynevezett növekedési portfólióba kell majd besorolni. A hazai magánpénztári portfóliók átlagos részvényhányada ma még csak 15–20 százalék közötti, míg az előreláthatólag jövő év elején induló válaszható portfóliók közül a növekedési portfólióban a részvények arányának legkevesebb 40 százalékot kell kitennie. Mindemellett a várható részvényarány inkább 50 százalék körül fog mozogni. Ez tehát a hazai részvények esetében is igen nagy pótlólagos keresletet fog jelenteni, aminek nagyságrendje 100 milliárd forintokban lesz mérhető.
– Lehet, hogy akkor érdemes több más ETF-et is elindítani? Vannak külföldi konkurensek?
– Még ebben az évben tervezzük a második ETF-alap indítását. Terveink szerint ezzel az egész kelet-közép-európai régiót fednénk le, úgy látjuk, ilyen tágabb, egész régiót lefedő termékre még nagyobb az igény. Van külföldön pár olyan ETF-alap, amely ezt a régiót is érinti, itt is vásárol, de számuk nagyon alacsony és a létezők is csak részben fektetnek kelet-közép-európai részvényekbe. Mindemellett nagy erőkkel dolgozunk egyébként még egy globális feltörekvő piaci részvényalap létrehozásán, egy külföldi vagyonkezelővel stratégiai együttműködésben. Ez azonban nem ETF, hanem egy hagyományos, aktívan kezelt befektetési alap lesz, indulása június környékén várható.
– Melyek a külföldi OTP-leányvállalatok fejlesztési irányai?
– Szlovákiában eléggé nagy a verseny, nem a legnagyobb a növekedési potenciál. Ott határon túli szolgáltatásként fogjuk elérhetővé tenni néhány befektetési alapunkat. Elsősorban euróban kibocsátott befektetésekre van kereslet, valamint amíg van, a helyi fizetőeszközre természetesen. Bulgáriában felállt és mára három helyi befektetési alapot kezel a bolgár DSK Bank vagyonkezelője. A piac nagyon fiatal, csak mintegy másfél éve lehet a nálunk is megszokott nyílt végű alapokat indítani és forgalmazni. A bolgár piacon ugyanakkor a jelenlétünk nagyon sikeres, az ottani alapkezelő piaci részesedése mára 15 százalék feletti, amit már az idén jelentősen tovább növelnénk. Teljesen új fejlemény, hogy tavaly ősszel két itteni befektetési alapunkat is elérhetővé tettük a bolgár leánybank fiókhálózatában. Bulgáriában mindemellett további új alapokkal készülünk színesíteni az elérhető befektetések körét még 2007-ben.
– Délebbre, keletebbre...?
– A befektetési alapkezelésben és vagyonkezelésben Horvátország, Románia és Ukrajna tekinthető még közeljövőbeli célpiacnak.
