A tokiói kormány alá tartozó Japan Bank for International Cooperation (JBIC) azt tervezi, hogy iszlám kötvényeket bocsát ki annak érdekében, hogy befektetési lehetőséget biztosítson az olajár emelkedésén meggazdagodott muszlim országoknak. A japánokat a maláj jegybank szakértői segítik, és bár részletek nem ismertek, de feltehetően jövő januárban bocsátják ki a 300-500 millió dolláros pakettet. Japánnak figyelnie kell, hogy mindent szabályt betartson, a "sukuk" névre keresztelt papírok kibocsátása előtt be kell szereznie - lehetőleg az Öböl-államok valamelyikéből - az iszlám törvények figyelembe vételét tanúsító "fatvát".
Szakértők arra mutatnak rá, hogy a JBIC lépése teljesen logikus az olaj árának emelkedéséből adódóan átalakuló megtakarítási világpiacon, az iszlám törvényeket követő pénzügyi intézmények ugyanis 250 milliárd dollár fölött rendelkeznek, a növekedési ütem pedig évi 15 százalék. Az iszlám pénzügyi piac jellegzetessége abból adódik, hogy a "sharia" tiltja a kamatszedést (uzsorának tekintve azt), illetve az iszlám törvények által tiltott tevékenységet (például alkoholgyártás vagy szerencsejáték) folytató cégekbe való befektetést. Az iszlám pénzpiacokon ezeket a korlátokat figyelembe kell venni: a kamattilalmat például úgy kerülik el, hogy hivatalosan nem kamatot számolnak el, hanem a nyereség egy részét kapja meg a hitelező.
Az iszlám pénzügyi piac ma már kifejezetten széles palettát nyújt a befektetőknek, vannak már iszlám befektetési alapok, iszlám hedge fundok és még swap ügyleteket is kötnek a "sharia" betartásával. Az iszlám pénzügyek központja világszinten Malajzia, Európában pedig Luxemburg. A vezető globális pénzintézetek közül az HSBC és a Lloyds is kínál iszlám termékeket, és az idők változását jelzi, hogy a washingtoni pénzügyminisztérium is felvett egy iszlámszakértőt.
