A tavalyi 20 után idén 28 forintos osztalékot fizet az FHB, a kifizetett 1,85 milliárd forint a nem konszolidált eredmény negyede, a részvényesek számára fontosabb IFRS szerinti profit (adózás után 8,5 milliárd forint) ötöde. A bank vezetése az idei évre is két számjegyű profitnövekedést ígért, ami megfigyelők szerint 10 milliárd forinthoz közel álló adózott eredményt jelenthet. Gyuris Dániel vezérigazgató elmondta, a bank hosszabb távon is a magyar jelzálogpiac évi 14–16 százalékos növekedésével számol. 2006-ban a kihelyezésre kerülő mintegy 500 milliárd forintnyi – 70 százalékban svájcifrank-alapú – új hitelből legalább 100 milliárdot az FHB szeretne nyújtani, kétötödét frankban. Az éves terv teljesítését nehezíti az ügynöki jutalékok növekedése, az erősebb verseny, illetve a kamatemelkedés és az árfolyam-ingadozások keresletet visszafogó hatása.
Az éves tervszámok a május közepi gyorsjelentésben lesznek olvashatók. A bank 2010-ig egy a jelzálogbank köré épülő bankcsoportot kíván létrehozni, ezért is viszonylag alacsony az osztalékkifizetési hányad. Egy kereskedelmi bank mellett ingatlantársaság és időskorijáradék-kifizetési társaság is szerepel a tervek között. A részvényesek jóváhagyták a bank kétéves menedzsmentopciós programját, valamint elfogadtak egy – az eredeti javaslatnál szűkebb – alapszabály-módosítást is. It-hatáskörbe kerültek – egyebek mellett – a 200 millió forint feletti követelés–ingatlan cserék, illetve az egy ügyféllel szemben fennálló 50 millió forintnál nagyobb veszteséget „hozó” követelésértékesítések is. A jelenlegi alapszabály szerint ha 50 százalék alá csökkenne az állami tulajdon, akkor 10 százalékos szavazati maximumot vezetnének be. Az ÁPV az 50-es küszöböt 25-re vitte volna le, ám menet közben elállt a javaslatától.
Az FHB további privatizációjáról nem derült ki semmi, miként arról sem tudtak meg többet a részvényesek, hogy mi van az elsőbbségi részvények körében tapasztalt mozgás (az IEB és az Aegon Magyarország eladott, az Allianz és a CIB vett) hátterében.
